Óceáni kőzetek metamorfózisa (Szakmány György)
Óceáni kőzetek metamorfózisa
(Szakmány György)
(Szakmány György)
A Tethys nagy öblének, a középső-jura–alsó-kréta során kinyílt Pennini-óceánnak a magmás és üledékes kőzetei az alpi hegységképződés során metamorfizálódtak. Így jöttek létre a szerpentinit, a metagabbró, a zöldpala, a mészpala, valamint a fillit különböző változatai, amelyek térségünkben a Kőszegi-hegységben és a határos Burgenlandban fordulnak elő.
A középső-jurától az alsó-krétáig az egykori európai kontinens, illetve Itália egyik ősi kéregdarabja, Apulia között egy keskeny (mindössze néhány száz kilométer széles), de hosszan elnyúló óceán terült el (Pennini-óceán). Ennek kérgét az előzőekben megismertekhez hasonló, kis szilíciumtartalmú magmás kőzetek, valamint mélytengeri üledékek alkották. Az óceán bezáródása, valamint az alpi hegységképződés során végbement, hatalmas tektonikai átmozgások során a kőzetek metamorfizálódtak és jelenleg az ún. Pennini nagyszerkezeti egységet alkotják (Penninikum). Ennek kőzetei a Nyugati-Alpokban nagy területeken, a Keleti-Alpokban viszont – a rátolódott Kelet-alpi-takarók alól – csak tektonikai ablakokban bukkannak a felszínre. A Penninikum legkeletibb előfordulását, a Kőszeg-Rohonci (Rechnitz) ablakot Magyarország nyugati határvidékén, Kőszeg környékén találjuk. Ettől néhány kilométerre nyugatra – már Burgenland területén – a Penninikum a Borostyánkői (Bernstein)-ablakban bukkan a felszínre.
