Az üledékek is átalakultak
Az üledékek is átalakultak
A Pennini-óceán egykori agyagos, meszes, néhol homokos, finomszemcsés üledékes kőzetei a metamorfózis során szintén átalakulást szenvedtek. A meszes üledékekből mészpala és mészfillit keletkezett. A mészpala a Penninikum legelterjedtebb üledékes kőzete, amely gyakorlatilag egyazon összetétellel az egész Alpokban megtalálható. Finomszemcsés, tömött, gyönyörű kékesszürke kőzet, amelyet vékony, fehér kalciterek hálóznak be. Igen látványosan jelenik meg a Rohonc melletti kőfejtőben is, ahol a korábban említett zöldpala tektonikusan rátolódott, s így a két kőzet között éles határ húzódik. A mészpala leggyakoribb ásványa természetesen a kalcit, de gyakori benne a kvarc, a szericit és a klorit is. A kevés cirkon, rutil és turmalin, amely az eredeti üledékképződéskor került bele, a metamorfózis során nem alakult át.
A mészmentes üledékekből különböző fillitváltozatok keletkeztek. A kvarcfillit az eredetileg homokos üledékek kőzete. Az agyagosabb üledékekből szericitfillit, valamint kloritfillit képződött. Mindegyikre jellemző a nagyon erősen palás szerkezet és az igen finom szemcseméret; a kőzetalkotó ásványok gyakran még kézi nagyítóval sem különíthetők el egymástól. A fő kőzetalkotók, a kvarc és az albit mellett a fillit mindig tartalmaz sok apró, szericit nevű csillámot, amitől sejtelmes, ezüstösen csillogó, selymes fényű lesz. Ha klorit is van benne, zöldes árnyalatúvá válik. Amennyiben az eredeti üledék szervesanyagban dús volt, átkristályosodása során grafitfillit keletkezik. Ezzel a grafitpikkelyektől szürkés, papíron is nyomot hagyó fillitféleséggel, amely Magyarország szerves anyagban egyik legdúsabb metamorf kőzete, Velemben, a Szent Vid kápolna alatt találkozhatunk. A fillitváltozatok a tektonikai hatásokra – a palásodás mellett – erősen meg is gyűrődtek, gyakran mikroredőket képeznek. Ezek legszebben a Kőszeg melletti Szabó-hegyre vezető szerpentinút mentén láthatók.
Mészpalára tolódott zöldpala a rohonci nagy kőfejtőben
A Cák község melletti kőfejtőkben a mészfillit alatt durvább szemcsés üledékes kőzet, metakonglomerátum és metahomokkő fordul elő. A konglomerátum kavicsanyaga döntően sötétszürke és fekete, jól kerekített devon dolomitból áll. Kötőanyaga a kréta időszaki metamorfózis során átkristályosodott. Előfordulása csaknem egyedi jelenség a területen, rajta kívül csak Burgenlandban található meg egy kis kibukkanása. Valószínűleg folyóvízi eredetű képződmény, mert a kavicsok jól koptatottak, hosszú szállítást szenvedhettek.
