Kovakőzetek vulkánok közelében
Kovakőzetek vulkánok közelében
A vulkáni működés közelében lévő tavakban vagy lagúnákban sajátos megjelenésű és anyagú kőzetek alakulnak ki. Jellegzetes képviselőjük a diatomaföld vagy diatomapala. A vulkáni működés hatására a tavakban megnő az oldott kova mennyisége, aminek következtében elszaporodhatnak a parányi kovavázú élőlények, a diatómák. Ezek tömeges pusztulásával és az egyidejű nyugodt üledékképződés következtében alakul ki a hófehér, laza szerkezetű, könnyű diatomaföld. Legismertebb magyarországi előfordulása a Mátra nyugati részén lévő Szurdokpüspöki.
Laminált diatomapala Szurdokpüspökiről (Mátra)
A tokaji-hegységi limnokvarcit (limnoopalit, limnokalcedonit) képződése az előzőhöz hasonlóan a miocén vulkanizmushoz kötődik: az utóvulkáni hévízfeltörések környezetében kialakult tavak üledékeként rakódott le. Kemény, rideg, sokszor üreges, csöves szerkezetű kőzet. A csövek egykori növényi szárak helyei. Gyakran tartalmaz apró kavicsokat, kőzettörmelékeket is. A limnokvarcit anyagát szolgáltató kovagél kiválása lúgos kémhatású tó vizének alsó régióiban történik, ott, ahol a víz kémhatása a szerves anyag elbomlása következtében savasabbá válik.
