Vigyázat, mélyvíz!
Vigyázat, mélyvíz!
A kontinentális selfet elhagyva a mélytengerek és az óceánfenék látszólag csendes, eseménytelen világába érünk, ahol kis mennyiségű, nagyon finomszemcsés, szinte láthatatlan, lebegő agyag- és szerves eredetű részecskék igen lassú felhalmozódása folyik. Itt képződik a mélytengeri, finoman rétegzett, sötétszürke-fekete agyag. Ennek nagyon enyhén metamorfizált (anchimetamorf) változatait Magyarországon a Bükk területén, a Balaton-felvidéken és Balatonfőkajáron találhatjuk meg, de ilyen agyagpalába nyomult a velencei-hegységi gránit is. A mélytenger csendes világának kontinentális lejtő menti felületeit hirtelen események kavarhatják fel. A parton és a selfen felhalmozódó nagy mennyiségű, vízzel kevert üledékanyag már egészen kis lejtőszög esetén is instabillá válhat, és a kontinentális lejtőn mint zagyár csúszik, hömpölyög, zúdul bele a mélytenger nyugalmába. A belőle lerakódó homokos és a helyben képződött agyagos rétegek sűrű váltakozásával vastag flisösszletek képződnek a felgyűrt hegységövek menti szubdukciós zónák mélytengeri árkaiban (lásd még a Kréta című részben). Éppen ezért a flisüledékek nagyon elterjedtek a Kárpátok külső oldalán. (Az Alföld mélyén, a Szolnok-Máramaros vonalban húzódó kréta-paleogén fliszóna, amelynek egyetlen felszíni kibukkanása a Mecsekben, Vékénytől délre található, bonyolultabban értelmezhető [lásd a lemeztektonikai fejezetben]). Sokszor előfordul, hogy a zagyárak korábban képződött partközeli kőzetek (homokkő, mészkő, vulkanit, stb.) törmelékét szállítják. Az így képződött rétegösszletet olisztosztrómának, a becsúszott, idegen kőzetdarabokat pedig olisztolitnak hívjuk. Ilyen összlet tanulmányozható a Darnó-hegy területén is, ahol a jura időszaki mélyvízi agyagkő-aleurit alapanyagban mindenféle méretű (a mm-es-től a háztömbnyiig), anyagú és korú (pl. permi sötétszürke mészkő és triász bazalt) becsúszott törmelék látható. Közöttük van az a vörös, jól rétegzett, rideg radiolaritból álló tömb is, melyet a Dalla-puszta melletti kis bányában ma is fejtenek. Ez utóbbi kőzetfajta már az óceánok legmélyebben fekvő, az óceánközépi hátságokhoz közel eső területeihez kapcsolódik, ahol – egyéb törmelék híján és a mésziszap nagy mélységben történő feloldódása miatt – csak a kovavázú, lebegő egysejtűek (radioláriák) váza tud felhalmozódni. A mai óceánoknak ugyancsak a hátságokhoz közeli aljzatán figyeltek fel olyan pogácsaalakú fekete gumókra, melyek jórészt mangánásványokból állnak, és mangángumós mélytengeri mészkőösszletekben – pl. a Bakonyban – is régóta ismertek.
Tűzkőgumós jura mészkő a Bakonyból
Korallos mészkő Zebegényből
Fúrómagok a Darnó-hegyi mélyfúrás olisztosztróma-összletéből
