Tényleges és potenciális szennyezőforrások
Tényleges és potenciális szennyezőforrások
A felszínalatti vizek minőségét a kommunális (lakossági), a mezőgazdasági és az ipari szennyezőforrások egyaránt veszélyeztetik. A kommunális szenynyezőforrások közül a települések csatornázatlanságát kell kiemelni. Magyarországon a közműolló – vagyis a (vezetékes) vízellátással és a szennyvízelvezetési lehetőséggel rendelkező (csatornázott területen élő) lakosság aránya közötti különbség – napjainkban több mint 40%. A felszín alatti vizek közismert nitrátszennyezettsége elsősorban épp a rossz csatornázási viszonyokra vezethetők vissza. Igaz, a felszín alatt tárolt víztömeg egésze egyelőre csak kis részben mutat nitrátszennyezést: 40 mg/l-nél nagyobb nitrátkoncentrációt a talaj- és parti szűrésű vízbázisok 15, a karsztvízbázisok 3, az 50 m-nél sekélyebb rétegvizek 1%-ánál mutattak ki, s 50 m-nél mélyebb rétegvíztartóknál csak elvétve fordult elő ilyen mértékű szennyezés.
A mezőgazdasági eredetű szennyezés szintén a nitrát-koncentráció növekedésében jelentkezik leggyakrabban. Napjainkban a mezőgazdasági szennyezés kisebb a kommunális eredetűnél, de ebben közrejátszik az utóbbi időszak csapadékhiánya és a műtrágyák árának emelkedése miatt a visszafogottabb műtrágyázás is. A mezőgazdasági eredetű vízszennyezés másik forrását a koncentrált állattartás jelenti.
Szinte valamennyi esetben igen komoly veszélyt rejt a sérülékeny, felszín alatti vízbázisokra a hulladékelhelyezés. Itt az is fokozza a veszélyt, hogy a szennyezés ténye, mértéke, iránya sok esetben nem ismert.
Az ipari eredetű szennyezések és szennyezési lehetőségek igen széles skálán veszélyeztetik a felszínalatti vizeket. Speciális fajtájuknak tekinthető az olajszennyezés, amely a különböző tartályok és olajvezetékek meghibásodása miatt többször előfordult az utóbbi években, kirívóan például az elhagyott volt szovjet laktanyák környékén.
A vízminőségromlás okai között ki kell emelni a helytelen folyószabályozási beavatkozásokat is. A kavicsos medrű, a felszín alatti víztartók felé jó utánpótlást biztosító folyószakaszokon a duzzasztás vagy egyéb, az áramlást akadályozó létesítmények iszapos lerakódásokat okozhatnak, ami az anaerob folyamatok előidézésével jelentős vízminőségromlást idéz elő: vas- és mangánbeoldódást, az ammónium-koncentráció növekedését, súlyosabb esetekben pedig kénhidrogén- és metánképződést is.
Távlati és üzemelő sérülékeny vízbázisok
