A környezetföldtan gyakorlati feladatai
A környezetföldtan gyakorlati feladatai
Szűkebb értelemben a környezetföldtan az embernek és fiziko-kémiai környezetének kölcsönhatásait vizsgálja. E kölcsönhatások színtere a litoszférának az ember által fúrásokkal (pl. kőolaj- vagy vízkitermeléssel) elért legnagyobb mélységéig terjed.
A földtani adottságok és változások emberi életünkre gyakorolt hatásának vizsgálata klasszikus földtani témakör is, gondoljunk csak a földrengések, vulkánkitörések kutatására. Hozzájuk hasonló, újonnan felismert veszély felszín alatti vizeink, talajaink, kőzeteink „természetes” szennyezettsége. Erről akkor beszélhetünk, amikor bizonyos komponensek (radioaktív elemek, nehézfémek) a geokémiai környezet adottságai folytán az egészségügyi határértéket meghaladó mértékben dúsulnak fel bennük. A Dél-Alföldön például több százezer ember ivóvízzel való ellátását nehezíti meg a rétegvizek magas arzéntartalma. Napjainkban előtérbe kerültek az ércesedések körüli geokémiai anomáliák emberi egészséget veszélyeztető hatásai is. Különösen nagy gondot okoznak ott, ahol az emberi tevékenység fokozza a természetes háttérhatást. Ezt példázza a gyöngyösoroszi ólom–cink–réz–vasszulfidos ércbánya esete. Bár a bányát ma már bezárták, a tárókba bejutó csapadékvíz az ércekkel kölcsönhatásba lépve, magas nehézfém-tartalmú és alacsony pH-jú kifolyóvizet eredményez azóta is; kezelésük elodázhatatlan. A kezelés után ugyanakkor veszélyes hulladéknak minősülő magas nehézfém- (főleg Zn2+, Cd2+) tartalmú iszap marad vissza, amelynek tárolása újabb problémát okoz.
Hagyományos alkalmazott földtani feladatnak minősül a nyersanyag- és energiaforrás-kutatás. Néhány évtizeddel ezelőtt csak az érdekelte az operatív geológust, hogy hol, milyen nyersanyagot talál, és abból miféle végtermék állítható elő. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a nyersanyagok dúsítása, a melléktermékek és a hulladékok nyersanyagként való újrahasznosítása, a környezetkímélő anyagok használata a mezőgazdaságban, a szennyvíztisztításban. Hazai nyersanyagaink közül talajjavítóként ismert többek között az alginit, a tőzeg és a lápföld, szűrőanyagként használják a zeolitokat.
A környezetföldtan nagy szerepet játszik a litoszféra és a felszínalatti vizek antropogén eredetű állapotváltozásainak kutatásában. Az uralkodóan fizikai változásokra példa a víztartó rendszerek vízháztartási egyensúlyának megbomlása. Aktuális kérdéskör a Duna–Tisza köze felszín alatti vízszintjének csökkenése, ami a hosszan tartó aszályos időszak, a szakszerűtlen erdőtelepítés és az utánpótlódó készletet meghaladó vízkivétel együttes következménye. A bányászati tevékenység sebhelyei, a bányászati üregek beomlásából vagy a vízkivétel miatti rétegtömörödésből adódó térszínsüllyedés szintén a fizikai állapotváltozások közé sorolható. A minőségi állapotváltozásokhoz tartozik a felszínalatti vizeknek a helytelen műtrágyázásból, az illegális vagy szakszerűtlen hulladékelhelyezésből, a balesetből, tartálykocsi-felborulásból, termékszállító csővezetékek szándékos megrongálásából adódó szennyeződése. A Dunántúli-középhegységben a szén- és bauxitbányák a fokozatos bezárás ellenére azért jelentenek mindmáig fenyegető veszélyt, mert járataikban felgyülemlett az elhasznált üzemanyaggal, bányaművelési segédanyagokkal, fekáliával szennyezett víz. A bányatérségek vízzel való felengedése nyomán mindezek sorsa nehezen megjósolható.
A felszín alatti víz- és talajszennyezések kivizsgálása, feltárása, azaz a környezeti állapot vizsgálata és a károk elhárítása kiemelt környezetföldtani feladat. A környezetünket felépítő ökorendszereknek a károkozás előtti eredeti állapota gyakran korlátlan anyagi ráfordítás árán sem állítható vissza. A környezetföldtanban a megelőzést szolgálják a vízháztartási vizsgálatok, a hulladék-elhelyezés földtani, hidrogeológiai kritériumainak értékelése, a talajra és a felszín alatti vizekre vonatkozó érzékenységi, sérülékenységi vizsgálatok, továbbá – egy-egy környezeti elem valamely mérhető jellemzőjének értékelésében – a határértékek alkalmazása. A védelem legátfogóbb lehetőségét a környezeti hatásvizsgálatok jelentik. A következőkben mindezeket tekintjük át.
