IV.
IV.
Az albizottság május 9-dikén tartott üléséről Lónyay Menyhért ezeket írja:
Mennyiben közösek és mikép: külügy és hadsereg.
516A külügy.
Hadügy. A német szövetség költségei kiveendők,
«A közös hadi költségek közé nem tartoznak vagy a quotát vagy stb.»
Lónyay: Megteszi indítványát.
Hollán támogatja.
Deák: Eszmecsere az egész; elmondja aggodalmait. Azt mondják, a magyar hadsereg költsége következő: annyi, mennyi individuum ott van. Ez lehetetlen. Nem marad más hátra, mint a quota megállapítása. Másik az élelmezés. Ki tudja megmondani, mennyit kell egy vagy más... helyezni? A határőrökkel mi történjék? Itt annyi bonyodalmat lát, hogy csak quota lehetséges. Az a kérdés, hogy a közjogi nyereség akkora-e, hogy mindezen bonyodalmakat felidézzük? Ő nem lát annyi nyereséget. Nincs még határozott véleménye. Szeretné hallani az aggodalmakat.
Nyáry: Egyezkedhessünk, de ne mondjunk olyat, mit a nemzet el nem fogad. Most nem tudunk oly tervet csinálni, mit elfogadjanak Bécsben. A két tervezet közűl melyiket válaszsza? A quotát vagy a magyar külön hadsereget válaszsza? Ez utóbbit választja. A közvélemény nem fogja az elsőt pártolni; ki nem akar magyar hadsereget....
Eötvös: A dolog technicus oldalát nem érti, de alig tud mást, mint a quotát. A zsoldját lehet külön fizetni, de semmi mást; az ellátást nem lehet külön választani; így a várak hadkészülete. A quota mellett van.
Andrássy: Határozottan a quota mellett nyilatkozik. Egy czélszerű védrendszer megállapítása a jövő feladata. Ha lehetne a zsoldot külön fizetni, ez a közvéleményt megnyugtatná; de nem hiszi lehetőségét és nem ragaszkodik hozzá. Ismétli: a quotához járul.
Fest: Nyugdíjazás is nehézséget okoz.
Hollán: Ha a zsold eszméjét keresztül akarják vinni, a seregnek itt kellene lenni, mi a vezényletet meghiusítja, a dispositio jogát megsemmisíti.
Tisza: Alig meri elmondani. Ő azt óhajtja, hogy a magyar hadsereg költségeit mi fizessük. A teher kisebbedni fog. A hadseregnek az országban kell lenni, s így a költség kevesebb lesz. A várakat is külön akarja. Az új védelmi rendszer.
Ivánka: Meg van mutatva, hány ember vesz löhnungot és ruhát. Nem látja, miért ne lehetne elkülönözni.
Deák: Olvassa föl Tisza eszméjét formulázva.
Csengery is formulázza.
Deák: Nyáry eszméje ismét más; formulázza ő is.
Andrássy: Már eldőlt a kérdés, mert megmondottuk, nem akarunk két külön hadsereget.
Nagy pausa.
Deák: Mik az eszmék, melyek közűl választani lehet:
a) külön hadsereg, separált hadügy;
517b) egységes hadsereget óhajtunk, a vezényletre egységeset, de a magyar seregek költségeit külön;
c) a quota, minő arány,
létszám,
adóképesség,
diametralis.
Tisza külön hadsereget akar.
Nyáry kisebb sereget akar, mert kevesebb a pénz.
Eötvös: A Nyáry okoskodásánál fogva kevesbedik a hadsereg.
Ghyczy: A sanctio pragmaticából indul ki; hogyan volt régen. Tisztán arra felel, mit Deák felállított. A közjogi tekintet neki fontosabb, mint az anyagi.
Deák: Miben vagyunk tisztában? Elkülönzött hadsereget nem akarunk, mert nem lehet. A hadi költségekről nem akarjuk, hogy külön legyenek; csak az arányról van szó, mi egyezkedés útján jön létre. Azt az országgyűlés eszközli, tehát: (dictál)
«A hadügynek összes költségei olyképen közösek, hogy azon quota, mely szerint ezen költségekhez Magyarország járulni fog, előleges értekezés után kölcsönös egyezkedés által állapíttatik meg.
A közös hadi költségekhez nem számítandók azon hadi költségek, melyeket ő felségének a német szövetséghez tartozó országai, mint szövetségi tagok, tartoznak viselni.»
Ghyczy dubiosuskodik.
Deák haragszik.
Ghyczy ezt mondja: Nem vagyok még magammal tisztában.
Deák: Meghiszem.
