II. A közös biztosságnak fentartására szükséges kölcsönös védelemre nézve:
II. A közös biztosságnak fentartására szükséges kölcsönös védelemre nézve:
19. Magyarország törvényes királyát jogaiban minden külmegtámadás ellen a törvények rendelete szerint megvédeni mindig kész leend; de 397továbbá is föntartja magának, hogy a védelem esetének beállta, és annak miként teljesítése felett, a fenálló törvények értelmében, az országgyűlés határozzon.
20. A magyar korona országainak hadserege ő felségének legfőbb parancsnoksága alatt áll. Belszervezetére nézve minden fegyvernemekkel, segédosztályokkal és intézetekkel ellátandó, és jelvényein a magyar államczimert és szineket viselendi.
21. Mindazokban, mik a végrehajtás körében a magyar korona országai hadseregének vezérletére, vezényletére és taktikai belszervezetére vonatkoznak, ő felsége maga vagy az általa egyedül saját ide vonatkozó jogainak gyakorlása végett helyettesítendő főhadparancsnok által, a magyar honvédelmi, illetőleg az 1848. III. t.-cz. 8. §-ának esetében a személye mellé rendelt magyar felelős miniszter ellenjegyzése mellett intézkedik; Magyarországon csak oly rendeletek levén végrehajtandók, melyek saját miniszterének ellenjegyzésével vannak ellátva.
22. Minden egyebekre nézve azonban az ország külön intézkedése jogát, ugy törvényhozás, mint kormányzási tekintetben, a hadügyre vonatkozólag is, törvényeink értelmében magának tartja fönn. Magának tartja fönn a többek között jelesen:
a) A magyar korona országai hadseregének időnkénti kiegészítését, az ujonczok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek s a szolgálati időnek meghatározását, úgyszintén a katonaság elhelyezését, élelmezését és fölszerelését illető intézkedéseket eddigi törvényeink alapján mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében.
b) A magyar korona országai védelmi rendszerének megállapítását, melynek ujabb szabályozása, vagy átalakítása a magyar korona országaira nézve azontúl is mindenkor csak a magyar törvényhozás útján fog megtörténhetni.
c) Saját törvényhozása, illetőleg kormányzata utjáni intézkedést hadserege egyes tagjainak mindazon magyarországi polgári jogai s viszonyai, kötelességei felett, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak.
23. A magyar korona országainak hadserege béke idején mindig azok területén tartandó.
24. A magyar koronának alattvalói honvédelmi kötelességöknek a törvény értelmébeni teljesítésében csak a magyar korona országainak hadseregéhez soroztathatnak.
25. A magyar korona országai hadseregének mind al-, mind főtisztségeire – ide értvén a tábornokokat is – azon országoknak szülöttei alkalmaztassanak.
39826. Ő felsége a magyar korona országai hadseregének azok területén kívüli alkalmazását csak az 1848. III. t.-cz. 8. §-ában megállapított módon más ahhoz nem tartozó katonaságnak a magyar korona országainak területére való behozását és itteni alkalmazását pedig, a törvények rendelete szerint, csak az országgyűlésnek megegyezésével határozhatja el.
27. A magyar korona országai hadseregének mindennemű költségeit mind béke, mind háboru idején a magyar miniszterium előterjesztésére évenkint az országgyűlés állapítja meg.
28. A 18. és 27. §§-ban említett kül- és hadügyi költségeknek előleges fölvetését a magyar miniszterium évenkint, ő felsége többi országai s tartományai minisztereivel folytatandó előleges értekezés mellett, készítendi el, s a magyar korona országainak egyéb államköltségei felől készítendő előleges költségvetéssel együtt elhatározás végett évenkint indokolva az országgyűlés elébe terjesztendi.
29. Az előző 28. §. szerint országgyűlésileg megállapított összegek a magyar miniszterium által behajtatván, az illető külügyi pénztárba időnkint rendesen átszolgáltatnak, illetőleg pedig rendeltetésük czéljaira a magyar honvédelmi miniszter által fordíttatnak.
30. A magyar korona országai részéről a külügyi pénztár fölötti ellenőrködést az ő felsége személye mellé rendelt miniszter gyakorlandja; s az erről szóló számadások is, megvizsgálás végett, a magyar miniszterium által évenkint az országgyűlés elébe terjesztendők.
31. A 21. és 28. §§-ban említett kül- és hadügyi tárgyakra vonatkozó oly kérdések iránt, melyekre nézve Magyarország országgyűlésén és ő felsége többi országainak és tartományainak alkotmányos törvényhozásában az illető miniszteriumok előterjesztéseire létrejött megállapodások eltérnek egymástól, az ország az egyetértésnek elérhetése végett késznek nyilatkozik arra, hogy mind Magyarország országgyűlése, mind a többi országok és tartományok említett alkotmányos törvényhozása – bármelyiknek felszólítására – saját kebelükből esetről-esetre a paritás elvén egy javaslat-készítő küldöttséget válaszszanak, mely két küldöttség az egyetértés létrehozását megkisértse, és javaslatát, vagy – ha egyező értelemre nem juthatott – az eltérő javaslatokat további tárgyalás és elhatározás végett az őt kiküldött testülethez jegyzőkönyvei kiséretében beadja.
32. Ezen küldöttségek felváltva Pesten, vagy ő felsége többi országainak s tartományainak önmaguk által, ő felsége beleegyezésével kijelölendő valamely városában ülnek össze.
33. Azokban a két küldöttségnek elnökei közösen elnökölnek, s a 399tollat a két küldöttségnek külön tollvivői egyetértve – mindegyik saját nyelvén – vezetik.
34. Ezen javaslatkészítő küldöttség üléseiben, mind a magyar korona országainak, mind ő felsége többi országainak s tartományainak miniszterei részt vehetnek, sőt az egyik vagy másik küldöttség kivánatára részt venni, s a megkivántató adatokat, okiratokat és felvilágosításokat előterjeszteni tartoznak.
35. Ezen küldöttség javaslatai az országgyűlést határozási jogának szabad gyakorlásában nem korlátozzák; s a magyar korona országaira nézve ezen javaslatoknak országgyűlési tárgyalás alá vétele után is törvény erejével csak azon határozat birand, melyet Magyarország országgyűlése ő felsége megegyezésének hozzájárulásával meg fog állapítani.
36. Egyedül a föntebbi §§-ban tárgyalt viszonyok azok, melyek magyar korona országait és ő felségének többi országait és tartományait – a pragmatica sanctiót véve kiindulási pontul – a fejedelem személyének ugyanazonosságánál fogva közösen érdeklik; önként értetik azonban, hogy az ország, önállásánál és függetlenségénél fogva, mindezen határozatokat is ő felségének megegyezésével, a többi országok és tartományok hozzájárulása nélkül, bármikor megváltoztathatja; és hogy mindezen határozatoknak érvénye a felséges uralkodó ház trónöröklésre jogosított minden ágainak kihaltával, az 1723:2. t.-cz. 11. §-ának értelmében, különben is önmagától megszünend.
37. Vannak azonban oly nagyfontosságú tárgyak, melyekre nézve Magyarországnak és ő felsége többi országainak és tartományainak kölcsönös érdekeinél fogva kész lesz az ország arra, hogy önálló intézkedési jogának sértetlen föntartása mellett ő felsége többi országaival és tartományaival, mint önálló szabad ország, más önálló szabad országgal, időről-időre kötendő nemzetközi szerződések útján egyetértőleg intézkedjék.
Ilyenek:
