KÜLÖN VÉLEMÉNYE A KÖZÖS VISZONYOK TÁRGYÁBAN KIKÜLDÖTT HATVANHETES BIZOTTSÁG KISEBBSÉGÉNEK.
KÜLÖN VÉLEMÉNYE A KÖZÖS VISZONYOK TÁRGYÁBAN KIKÜLDÖTT HATVANHETES BIZOTTSÁG KISEBBSÉGÉNEK.
1. A magyar korona alá feloszthatlanul tartozó országok az 1715: 3. és 1791: 10. t.-cz. szerint semmi más ország vagy népnek alá nem rendelt, saját alkotmánynyal biró, és ennélfogva törvényesen megkoronázott királya által csak saját alkotott, és alkotandó törvényei szerint kormányozható, s kormányzatának egész rendszerére nézve független szabad ország.
2. Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, másrészről ő felségének többi országai és tartományai között jogilag fönáll, az 1723: 1., 2. t.-czikkeken alapszik, melyek Magyarországra nézve a pragmatica sanctiót képezik.
3. E szerint a magyar korona országai és ő felségének többi országai s tartományai között semmi más kapcsolat nem létezik, mint az uralkodónak ugyanazonossága s az egyedül erre alapított, az uralkodó háznak az 1723: 2. t.-cz. 5., 6., 7. §§. által trónöröklésre jogosított ágai kihaltáig terjedő feloszthatlan s elválhatlan birtoklás.
4. Ezen jogalapot nem változtatta meg azon körülmény, miszerint az egy közös uralkodó alatt álló magyar korona országai és ő felsége többi országai s tartományai feloszthatlan s elválhatlan együtt-birtoklásának a pragmatica sanctio által lett megállapításából önként következik: hogy a közös fejedelemnek az említett együtt birtoklandó országok s tartományok birtokábani megvédése, vagyis a közös biztosság, s annak fönntartására a kölcsönös védelem, a pragmatica sanctiónak egyik főczélja volt.
5. Mert a pragmatica sanctio, midőn megállapította a Habsburgház nőága trónöröklésének jogát, rendét és határát s ennek folytán kimondotta, hogy azon országok és tartományok, melyek akkoron egy közös uralkodó alatt állottak, a megállapított öröklési rend szerint feloszthatlanul 394s elválhatlanul együtt birtoklandók, határozottan kikötötte egyszersmind azt is, mint a pragmatica sanctio elfogadásának föltételét, hogy az együttbirtoklásnak az örökösödési törvényben meghatározott tartama alatt is Magyarországnak állami függetlensége, közjogi és kormányzati önállása sértetlenül föntartassék, és az más országok és tartományok módjára ne kormányoztassék.
6. Nem változtatta meg ezen jogalapot azon körülmény sem, hogy ő felsége a legmagasb királyi trónbeszéd szerint legközelebb alkotmányos jogokkal ruházta föl többi országait; mert az 1723. 1., 2. t.-czikkekben megállapított pragmatica sanctio kétoldalú állami alapszerződés Magyarország s a felséges uralkodóház között, melynek föltételei az uralkodónak egyoldalú tényével meg nem változtathatók; azon viszonyok tehát, melyek a magyar korona országait s ő felsége többi országait s tartományait a pragmatica sanctio alapján a fejedelem ugyanazonosságánál fogva közösen érdeklik, emezek jogi viszonyainak a közös fejedelem irányában lett megváltozása után is, csak a magyar korona országai jogainak épségbentartásával rendeztethetnek.
7. Miután azonban az országgyűlés mult évi február 24-dikén kelt válaszföliratában már kijelentette, hogy szorosan ragaszkodván a pragmatica sanctio minden pontjaihoz, nem akarhatja, hogy annak egyik főczélja, a közös biztosság elérhetetlen legyen; kijelentette továbbá, hogy figyelembe veendi ő felségének azon bölcs s igazságos elhatározását, mely szerint többi országait s tartományait is alkotmányos úton akarja kormányozni; és valamint 1861-ben is már kimondotta, érintkezni akar azokkal esetről-esetre, mint alkotmányos népekkel, s mint önálló szabad nemzet más önálló szabad nemzettel, hazánk függetlenségének s az ő függetlenségöknek megóvása mellett:
8. Ezen szempontokat tekintettük irányadóknak, midőn azon viszonyoknak, melyek hazánkat ő felsége többi országaival s tartományaival az uralkodó személyének ugyanazonosságánál fogva közösen érdeklik, megállapitása és miként kezelése iránt véleményünket előterjesztjük; mielőtt azonban ezt tennénk, előlegesen a következőket jegyezzük meg:
1-ör. A pragmatica sanctióból Magyarországra háramló kötelességek csak azon esetben tartathatnak létezőknek, ha Magyarország irányában is teljesitve lesz mindaz, a minek törvényeink értelmében Magyarországot illetőleg teljesittetnie kell.
2-or. A magyar korona országainak ez esetben is csak fejedelmük, illetőleg az uralkodóház, nem pedig a velük egy uralkodó alatt álló országok és tartományok iránt vannak kötelességeik.
3953-or. A magyar korona országait ő felsége többi országaival közösen érdeklő viszonyok és azok kezelésének módja csak a törvényesen egybegyült magyar országgyülésnek, s a törvényesen koronázott magyar királynak közös megegyezésével alkotandó törvény által állapíttathatnak meg.
4-er. Mindaz, a mi a közösen érdeklő viszonyok tárgyában megállapitandó lenne, tettleg életbe nem léphet, mindaddig, mig
a) Magyarország alkotmánya és területi épsége tényleg visszaállítva nem lesz,
b) Míg a valódi teljes alkotmányos élet ő felsége többi országaiban és tartományaiban is tettleg életbe nem lépett.
9. A mi már a közösen érdeklő viszonyokat illeti, ezek, a pragmatica sanctiót kiindulási pontul mind ő felsége, mind az országgyűlés elfogadván, a következők:
1-ör. Azon külügyek, melyek mind a magyar korona országait, mind ő felsége többi országait és tartományait illetik.
2. A közös biztosságnak föntartására szükséges kölcsönös védelem.
10. Ezekre nézve fönhagyva ő felsége többi országainak és tartományainak őket illetőleg a saját részükrőli alkotmányos intézkedést, a magyar korona országainak részéről következők lennének megállapitandók:
I. A külügyekre nézve:
II. A közös biztosságnak fentartására szükséges kölcsönös védelemre nézve:
III. A közvetett adók, az államegyedáruságok és a kereskedelmi ügy.
IV. Az államadósságokat illeti:
V.
