NĚM
NĚM, fn. tt. něm-et v. ~ět. 1) Azon általános fogalom, melyben több rokonfajok egyesülve gondoltatnak, vagyis több rokonfajok öszvege. Közéletben a nem és faj szók gyakran fölcseréltetnek, de a tudományos nyelvben, különösen a természetrajzban szabatosan megválasztatnak egymástól, hol egyfelül a nem többféle fajt foglal magában, másfelül mint alárendelt fogalom bizonyos osztály alá tartozik, mely pl. az úgynevezett osztály alatt foglaltatik, így a róka az emlősök osztályából s kutyák neméből való állatfaj; a növények között nemi fogalom a rózsa, mely alá foglalnák a csipke-, sárga-, fejér-, százlevelü-, hónapos- stb. rózsafajok. A nem tehát egyszersmind viszonylagos fogalom. Az állat-, növény-, ásványországi testeket nemeik szerént elrendezni. 2) Különösen a tenyésztésre szükséges részeknek hasonlósága, és ennél fogva egyesített egyes testek öszvege. Férfi, hím nem; asszonyi, női nem, szép nem, Férfi vagy nőnemen levő utódok, örökösök. Némely növényeknél a nemek külön-külön tőszárakon élnek. 3) Nyelvtanban nemnek neveztetik a főnevek azon tulajdonsága, melynél fogva azok a mellékneveket vagy jelzőket más-más alakban vonzzák, pl. az árja és sémi családu nyelvekben rendszerént van hímnem, nőnem, és az árja nyelvekben köz (jobban: közönbös) nem is (genus masculinum, faemininum, neutrum). Innen az ily változatok a szók egyeztetésében: bonus vir, bona mulier, bonum vinum; pater est occisus, mater est occisa, pecus est occisum stb. Nyelvünkben és általán az altaji nyelvekben, a szók nemek szerénti osztályozása nem létezik. 4) Származási, születési hasonlóság azok között, kik bizonyos törzsatyától erednek, pl. legszélesb ért. emberi nem, mennyiben a Szentirás szerént minden ember Ádámtól származik; szükebb értelemben azt nemzetségnek mondjuk, melynek szinte bizonyos korban megállapított a némi tekintetben kezdő ősatyja van. „Azért mert Dávidnak volna házából és neméből.“ (Tatrosi codex).
„Bátyáim közt küsebb valék,
Atyám házánál hogy növék,
Nememben legalsóbb valék.“
Atyám házánál hogy növék,
Nememben legalsóbb valék.“
Erdélyi szombatosok éneke. (Közli Kriza J.).
„Tisztes öregségben az lész neme atyja.“
Arany J.
Másképen: nemzetség. 5) Polgári és társadalmi ért. bizonyos személyek és családok közti hasonlóság, mennyiben ugyanazon polgári osztályba tartoznak. Fő nemből, uri nemből, nemes nemből, polgári nemből született. Királyi nem.
Minthogy e szónak minden tulajd. értelmű jelentései származási rokonságra vonatkoznak: innen legokszerűbb dolog azt állítani, hogy gyöke azon ne, melyből a nevel, nevelkedik, nevendék, nő, továbbá a nép, népség származnak. Ily fogalmi és gyökhangi rokonság van a hellen γενος és γιγνομαι, a latin genus és gigno között. A szlávban rosztem. am. növök, és rodina am. nem, származás. V. ö. NE, elvont gyök.
