szűz
szűz, hajadon, lány: I. Az ÓSz-ben. 1. A szóhasználat. A héb. betulah szónak (a LXX legtöbbször a gör. parthenoszt tartalmazza megfelelőként), amelynek vsz. ’fiatal, még férjhez nem ment, de már házasságra érett lány’ az alapjelentése, a többi szemita nyelvben is megtalálhatók a megfelelői; de a szó használatát fiziológiai értelemben (érintetlenség!) véve nem lehet kimutatni. Az ugariti szövegekben gyakran szerepel a szó Anát istennő díszítő jelzőjeként, akit ugyanakkor a termékenység istennőjeként is tiszteltek. Az ókori K számára ez a jelző nyilvánvalóan főleg az istennő korlátlan hatalmát és hervadhatatlan ifjúságát fejezte ki és semmiképpen nem állt ellentétben anyaságával (ugyanez áll a gör. parthenosz jelzőre is a mitológiákban). C. H. Gordon ezért arra a következtetésre jut, hogy a K-i nyelvek szókincse nem tartalmaz olyan szót, amely a virgo intacta fogalmát jelölné. A bibliai szóhasználatban a betulah – úgy látszik – jelentésfejlődésen ment át. Jóllehet sokszor elmosódottabb, általánosabb értelemben találkozunk vele, mégis több helyen a szövegösszefüggésből eléggé kiviláglik, hogy a betulahon érintetlen lányt kell érteni (Ter 24,16; Kiv 22,15 kk.; Lev 21,3.14; 2Sám 13,2.18; vö. Lev 21,13; MTörv 22,14–20; Bír 11,37 kk.: ’szüzesség’). A próf.-i irodalomban egy nép v. egy város megszemélyesítésekor a szó inkább a hatalom v. a dicsőség kifejezésére szolgál (Iz 37,22; Jer 31,4 stb.); Izr.-re, Júdára v. a Sionra vonatkoztatva a Jahve és a népe közti szövetségnek a gondolata is benne rejlik a szó használatában; egyébként a ’szűz leány’ Egyiptomra (Jer 46,11), Bábelre (Iz 47,1) v. Szidonra (47,1) is vonatkozhat. – Az almah (az ÓSz-ben 7-szer) egyszerűen a házasságra érett fiatal lányra vonatkozik, anélkül, hogy érintetlenségét illetően bármit is jelezne (vö. a hímnemű változattal: elem, 1Sám 17,56; 20,22). Csak a Ter 24,43 (és esetleg az Én 1,3) esetében tehető fel a szövegösszefüggés alapján, hogy érintetlen lányról van szó; ugyanakkor a 6,8, ahol a ~ek a királyi háremben jelennek meg, kizárja, hogy a szót biológiailag értelmezzük; a többi helyeken az almah egyszerűen az életkorra utal (Kiv 2,8; Zsolt 68,26; Péld 30,19; Iz 7,14). A LXX ennek megfelelően csupán 2 alkalommal szerepelteti a gör. ~ szót megfelelőül (Ter 24,43; Iz 7,14), egyébként a leány szóval él. – 2. Értékelés. Az ÓSz-ben a házasság és a gyermekáldás sokra becsülésével szemben a gyermektelenség a legnagyobb szerencsétlenségnek számított, ami egy asszonyt érhetett. Így érthető, hogy Jiftach lánya, akit apja felajánlott áldozatul, a barátnőivel 2 hónapig siratta sorsát, hogy ti. ~ként kell meghalnia (Bír 11,37–39). Hogy milyen nagy szégyen és nyomorúság volt, ha egy lány nem ment férjhez, azt Iz 4,1 meggyőzően tanúsítja. A házasság előtti érintetlenség megőrzésének kérdésével az előírásokban találkozunk. A házassági szerződésben a vőlegény jogot formált a lány érintetlenségére (vö. MTörv 22,13–21). Aki egy érintetlen lányt elcsábított, annak meg kellett fizetnie érte az apának a jegyajándékot, és feleségül kellett vennie (Kiv 22,15 kk.); MTörv 22,28 kk.: az így létrejött házasságot a férfi nem bonthatta fel. A Lev 21,13 szerint a főpap csak érintetlen lányt vehetett feleségül; Ez 44,22 ezt az előírást az egész papságra kiterjeszti. – II. Az ÚSz-ben. Mt 25,1–13 említ hajadonokat, akik a menyegzővel kapcsolatos szokásoknak megfelelően eléje mentek a vőlegénynek, de ezek érintetlensége nem kap hangsúlyt (legföljebb a Commune virginum perikópájában). ApCsel 21,9: Fülöp 4 hajadon lánya prófétál – ebbe talán már belejátszott az a későbbi felfogás, amely a szűzi állapot és a Lélek adományai közt összefüggést keresett. 2Kor 11,2: Pál az egyh.-i közösséget tiszta ~nek nevezi; ezzel a keresztényeknek az általa hirdetett Krisztushoz való osztatlan ragaszkodását hangsúlyozza. Ugyanígy a Jel 14,4 esetében sem a ~ek állapotára kell gondolnunk, hanem az egyh.-at kell a ~eken érteni, amely az üldöztetés idején hű maradt Urához, ezen az első szerelemben való hűséges kitartást értve. Máriára mint ~re nézve ® Boldogságos Szűz Mária, ® szüzesség.
