Ácsi csaták,
Ácsi csaták, igy neveztek el 1849-ben azt a három csatát, melyet a magyar honvédsereg az 1849. év nyarán Komáromtól délre vivott, mert azokat mindig az Ács körül vivott harcok döntötték el. (A jul. 2-án és 11-én az orosz csapatokkal erősbített osztrák fősereg ellen vítt csatákat l. Komárom.) Klapka tábornok, a komáromi várparancsnok, jul. 30-án a Duna bal partján ostromló osztrák haderőt (Pott dandárját) Heténytől Bajcson és Érsekujváron át Tardosked felé űzte vissza, a következő napon (31-én) a Komáromtól délre, zömével Ács körül álló osztrák Barco-dandárt támadta meg. Kosztolányi és Krivácsi ezredesek csekély számu, 12 órai menet és harcok által kifárasztott hadoszlopok élén Barco jobb oldala ellen vonultak, Schultz ezredes arcban támadta s Janik ezredes rohammál vette be az ácsi erdő sáncait. Barco dandárja teljesen megverve gyorsan visszavonult Lovadra, rögtön átkelt a Csallóközre s az ott lévő Liebler-dandárral együtt 4-én reggel Guttára s azután Bruckba vonult vissza. A honvédek 1172 hadi foglyot, 7 tizenkét és 14 tizennyolc-fontos ágyut, 3000 puskát sok lőszert és élelmet vettek el az osztrákoktól. Az ácsi győzelemmel Klapka tábornok elmetszette az osztrák hadsereg fő összeköttetését hadászati alapjával: Bécscsel, és a dunántuli megyékből ujoncokat, lovakat és élelmiszereket vitethetett Komáromba.
