Akklimatizáció,
Akklimatizáció, idegen éghajlat alól származó állatnak vagy növénynek meghonosítása. A melegvérü állatok könnyebben honosulnak meg, mint a hidegvérüek, a mindenevők könnyebben, mint az egyfélét evők, az értelmileg fejlettebbek könynyebben, mint a kevésbbé fejlettek, a növényevők könnyebben, mint a ragadozók és rovarevők, a morfologiailag változékonyabbak könnyebben, mint a változatlanok, az erőteljesebbek könnyebben, mint a gyengébbek, a szilárdabb testüek könnyebben, mint a lágyabb testüek és miután a szárazföldi éghajlat keményít, az óceáni pedig puhít, a szárazföldiek könnyebben, mint a szigetv. félszigetlakók; a pusztai lakók könnyebben, mint az erdeiek; a lapályt lakók könnyebben, mint a hegyvidékiek s a sarki állatok nehezebben, mint a más földöv alattiak. A vizet lakóknál az élenyszükséglet az irányadó. A külső körülmények között igen nagy szerepet játszik a régi és az uj haza természeti viszonyai között levő különbség milyensége; minél csekélyebb a különbség, annál könnyebb a honosítás. A gyakorlatban kétféle az A. fogságban és vad állapotban való; az elsőben általában könnyebb, mint az utóbbiban, amelynél még a versenytársak és ellenségek is számításba jönnek. Minél gazdagabb volt az illető állat hazájának faunája a .versenytársakban és ellenségekben, annál könnyebben honosul meg szegényebb faunáju területeken és megfordítva, minél szegényebb volt a hazai fauna a versenytársakban és ellenségekben, annál nehezebben megy az A. Innen van az például, hogy európai, ázsiai és amerikai állatok meghonosulnak Ausztráliában, de ausztráliaiak nem Európában, Ázsiában és Amerikában; európaiak Amerikában, de amerikaiak nehezen Európában. A gyakorlat különben azt bizonyítja, hogy a honosítást mindig nagyobb tömeggel kell megkisérleni, mert igy könnyebben akad alkalmazkodó. Az akklimatizáció többé-kevésbbé átalakító hatást gyakorol az illető állat vagy növényfajra, mint ezt a Darwin-féle elmélet is tanítja. L még Alkalmazkodás. Növénytani értelemben l. Klimásítás.
