A magyarok.
A magyarok.
Mikor a honfoglaló magyar nemzet a Duna-Tisza közét hatalmába kerítette (897), már javában dúlt a viszály Szwatoplug két fia, Mojmir és Szwatoplug között az apai örökségért. E küzdelem közepett a szláv nép szinte közömbösen nézte, miként dől össze Szwatoplug birodalma. A bajorok, a kiknek a morva birodalom gyengítése volt a főczéljuk, a magyarok előnyomulását közömbös szemmel nézték, csupán azt kötötték ki a 898-899-ben létrejött szerződésben, hogy a magyarok a pannoniai népeiket kíméljék meg. A közbejött itáliai hadjárat elodázta ugyan egy időre Pannonia megszállását, de a 900. év derekán már az egész magyar nép átkelt a Dunán, s Szőnytől kezdve, valószínűleg a rómaiak idejéből fennmaradt útvonalon haladva, nagyobb s nevezetesebb ellentállás nélkül a Rábáig és a Rábczáig terjedő területet elfoglalta. (Pauler Gyula: A Magyar Nemzet Tört. Szt. Istvánig 41. lap.)
Az ittlakó szlávok alig fejthettek ki ellentállást, mert ők tulajdonkép csak urat cseréltek, a bajorok helyett a magyarokat. A Rábáig és a Rábczáig eső területet a magyarok kétségen kívül már a vezérek korában megszállották; az egykori avar gyűrű alkotta az előőrsöt e korszakban, honnan átkelve a Rábán, nem egyszer háborgatták az Ostmarkot és Bajorországot.
Az első becsapásokra az egész bajor nemzet, élén püspökeivel és grófjaival 907 július havában áttört a Rábán, hogy veszedelmes szomszédaival leszámoljon, de a honfoglaló magyarok felkészülve várták az ellenséget s a Rábától keletre, a mai győr-budai országúton, július 6-án a bajor hadat megsemmisítették.
E győzelem után a magyarok egész a Fertő vidékéig terjeszkedtek, tehát ebben az évben a mai Győr vármegyének a Rábán túl eső vidékét is megszállották a honfoglaló magyarok. (Pauler Gy. i. m. 45–46.)
A fennmaradt adatokból következtetve, Győr vidékét a fejedelmi törzs népe szállotta meg, mert a vármegye területének legnagyobb része fejedelmi birtok volt. Még a XIII. században is, az egyházi javak mellett, melyeket Szent István király adományozott a fejedelmi birtokokból, nagyszámú várjószágokkal és más királyi birtokokkal találkozunk.
Csak Sokoróaljában találunk két ősi törzsökös magyar nemzetséget, melyeknek tagjai előkelő szerepet játszottak hazánk történetében.
