A szlávok.
A szlávok.
Az itt letelepedett szlávok nem lehettek sokan; sűrűn lakott vidékre beköltözködő magyarok nem akadtak, maga az egykori avar gyűrű elégséges védelmet nyújthatott ugyan a szlávoknak, de törzsek itt nem lakhattak; a vármegye többi része, melyet jórészt folyók hasítanak, mint árterület, csak gyér népességnek szolgálhatott lakóhelyül.
270Az egykori források és a krónikák csak nagyon hiányos adatokat szolgáltatnak a dunántúli szlávokra vonatkozólag, így ezek emlékét csak a helynevek tartották fenn a vármegye területén.
Kétségtelen, hogy ezeket a helyneveket a beköltözködő magyarság a szlávoktól örökölte, a minthogy azok merően szláv szógyökből képeztettek; ezeket a helyneveket a magyarok másoktól nem vehették át, mint a meghódolt szlávoktól, a kiket nem irtottak ki, hanem szolgaságra vetettek.
Szláv eredetű helynevek: Medve, eredeti szláv kiejtés szerint medved; Kóny a szláv koň gyökből, mely lovat jelent; Zámoly, a szláv zem, zemlja, szóból alakult, s csak kiejtésére nézve különbözik a zem tőből alkotott többi helynévtől, de jelentése egy és ugyanaz; végül Táplány a szláv toplu törzsből, mely leggyakoribb kifejezés volt a hévvizekre; egyike a primitív műveltségű népek helynévalkotásainak. (Borovszky Samu: A Honfoglalás Tört. 78–79.)
