1. A honfoglalástól a keresztény magyar királyság megalapításáig.
Pannonia klasszikus földjén, ott, a hol a Rábcza és a Rába a Dunával egyesül, a kelta őslakóktól alapított Arrabona helyén és az azt körülvevő síkságon, a IX. század végén az »avarok pusztái« terültek el. Ez a hely, mely természetes középpontja volt a római uralom alatt az egykori Vindobonától, a Duna könyökéig terjedő vidéknek, már Traján császár által Kr. u. a II. században a Rábától egészen Aquincumig húzódó védhálózatba vonatván, mindegyre nagyobb jelentőségre emelkedett, s mint kereskedelmi góczpont, hatalmas fejlődésnek indult. Az a páratlan úthálózat, melyet a rómaiak készítettek, összeköttetésbe hozta egyfelől Brigetiumon át, Aquincummal, másfelől Flexumon keresztül Vindobonával, míg a harmadik útvonal, a mai Ménfőn, Szemerén és Gyarmaton át Sabariába, a negyedik, Varsányon keresztül Cymbriába (Veszprém) vezetett, mely utak mentén virágzó telepek keletkeztek.
A népvándorlás nagyrészt megsemmisítette ugyan a római alkotásokat, de azokat a földszínéről teljesen eltörölni nem tudta, mert bár romjaiban is, megmaradt a római nagyság, az antik műveltség emléke, mely bámulattal töltötte el az átvonuló barbár népeket és befolyással volt a honfoglaló magyarokra is.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.