A vezérek kora.
A vezérek kora.
A vezérek korában a X. század első fele nagyrészt külföldi kalandozásokkal telt el, melyek közül nem egy ütött ki balul a magyarokra. A külföldi kalandozások következtében megfogyott fegyverforgató elem helyét újabb jövevény népek pótolták. Még a vezérek korában a török-tatár népcsaládhoz tartozó bessenyők telepedtek le hazánk területén, leginkább a határszéleken. A bessenyők a mai Győr vármegye nyugati és délnyugati felében kisebb-nagyobb rajokban telepedtek le; telepeiknek földrajzi helyzete jelzi, hogy összefüggésben állottak a moson- és a sopronvármegyei bessenyőkkel. Telepeik a Rábaközben voltak, honnan Baráti-ig terjeszkedtek. Itt még a XIII. században is laktak bessenyők, de idővel teljesen elenyésztek. Bessenyő telep volt Bezi helység, mely tőlük vette nevét, mint első megszállóitól, (Bisseni-Bessi-Bezi). Téth helységben is laktak bessenyők; az 1251. évi oklevél megemlékezik a bessenyők földjéről, mely a Pok nembeliek birtoka mellett terült el.
A bakonybéli apátság és a győri várjobbágyok között támadt határigazítási ügyben, 1234-ben kiadott oklevélben előfordul Kajár mellett a bessenyők földje, mely közönségesen bessenyőtarlónak neveztetett. Thelukbarath, Réti és Lébény között, szintén egykori bessenyő birtokként fordul elő az oklevelekben. (Villányi Szaniszló: Győr várm. és város anyagi míveltség története.)
Géza fejedelem, a magyarok utolsó fővajdájának halála (997) után örökébe fia, István lépett.
