Szent István.
Szent István.
Míg az ifjú fejedelem apostoli buzgalommal fogott hozzá a keresztény hit megszilárdításához, addig mindazok, a kik féltékeny szemmel nézték az idegenek térfoglalását, s mereven ragaszkodtak az ősi intézményekhez, megtalálták fejüket Tar Zerind fiában, Kupa vezérben, a kiben az ősi hithez való ragaszkodással mérhetetlen uralomvágy párosult.
István 997-ben személyesen vezetett ellene hadat, mely a pogány lázadást véres harczok árán elnyomta. Az elesett Kupa vezér holttestét felnégyelték s egyik részét István Győrbe küldte, hogy annak kapujára szögezve, elrettentő például szolgáljon. (Millenn. Tört. I. 236.). Kupa lázadásának leveretése után István széleskörű intézkedéseket tett a keresztény hit megszilárdítására. Somogy tizedét a pannoniai születésű keresztény hősnek, Szent Mártonnak tiszteletére ajánlotta fel, a ki pogánykorában római centurio volt. Szent Márton tiszteletére ekkor épült szülőföldjén, a Bakony hármas csúcsú előhegyén a pannonhalmi monostor, mely oly kimagasló szerepet játszik hazánk történetében. Szent-Benedek követői hazánkban itt találtak először otthonra, innen indult ki a térítés nagy műve, innen sugárzott ki évszázadokon át a szellemi műveltség, a tudomány s azonfelül a Benedek-rend tagjainak szorgalma és kitartó munkássága virágzó gazdaságot létesített itt.
Az egykori győri körsáncz pedig, mely a barbár népeknek évszázadokon át át menedéket nyújtott, a vezérek korában sem veszítette el jelentőségét. A honfoglaló magyarok felismervén fontosságát, csakhamar birtokukba vették. A körsáncz kerületén belül már a vezérek korában is mindegyre többen találtak otthonra, és akkor, a midőn István atyjának örökébe lépett, már mint a nyugati országrész legélénkebb forgalmú és egyik számottevő helye tűnik elénk, majd a királyság megalakulásával királyi várrá lesz, mely köré a győri várszerkezet tartozékai csoportosultak. A vár és környéke már akkor uralkodott azon az úton, mely a Lajta vidékéről az ország belsejébe vezetett.
