POZSONY VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Írta ifj. Reiszig Ede dr.
669POZSONY VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI.
Írta ifj. Reiszig Ede dr.
Írta ifj. Reiszig Ede dr.
A várszerkezet megalkotása előtt a hadszervezés az egyes nemzetségek szerint történvén, ennek megfelelő volt a birtokfelosztás is. A nemzetségek az elfoglalt földet megszállották s az így szerzett birtok nem osztatott fel az egyesek között, hanem az egész nemzetség tulajdona maradt. Ezen a területen azután a nemzetség feje, a törzsfő gyakorolta a közigazgatási és a bíráskodási jogot. Ez volt a vezérek korában az ország szervezete.
Balassa Menyhért síremléke Széleskúton.
Saját felvételünk
Szent István alkotmányában természetszerűleg változott a vagyonjog s vele a közigazgatás képe is. A király mindazon földeket, a melyek valamely vár környékén feküdtek és lakatlanok valának, vagy a melyek a vár szolgálatára rendelt vitézek kezén voltak, királyi birtokoknak jelentette ki s azoknak csak a haszonélvezetét hagyta meg a várjobbágyok kezében, még pedig eredetileg elörökíthetetlen jelleggel. Azonkívül is számos birtok hűtlenség, magszakadás, elkobzás, vagy háramlás útján s egyéb okok miatt a koronára szállott. Így keletkeztek a királyi birtokok, melyekből a királyok az egyházakat és egyes hű embereiket jutalmazták. A megszállott földeken örökös birtokjoggal bíró nemesség fejlődött ki, de ezeknek jellegét is megváltoztatta Szent István, mikor kijelentette, hogy az ős-foglalású földeket is adományföldeknek tartja.
Pozsony vármegye területén az ősi nemzetiségi birtoklásnak nyomaira nem akadunk. Megerősíti azon körülmény is abbéli feltevésünket, hogy e földrész nem hódítás, hanem hódolás útján jutott őseink kezére, mert bebizonyosodott dolog, hogy a honfoglaló magyarok a meghódolt népet birtokaiban háborítatlanul meghagyták. Kétségtelennek látszik, hogy Pozsony vármegye mai területe fejedelmi, illetőleg Szent Istvántól kezdve, királyi birtok volt. Erre vall az is, hogy a megye akkor leginkább lakott része: a Csallóköz és a Kis-Kárpátokon innen eső terület, a pozsonyi várszerkezet területéhez tartozott. Hogy mily bölcs rendelkezés volt az alakulófélben lévő országban a várszerkezet intézménye, arra Pozsony-megye elsőrangú bizonyitékot szolgáltat. A jó sorsban lévő várjobbágyság sorából kifejlődött nemesség, – a mely a Csallóközben „csallóközi nemesség” név alatt külön testületet alkotott – 670megszülte a középbirtokos osztályt, mely utóbb a nemzet leghasználhatóbb elemének, úgyszólván gerinczének bizonyult, s a melynek életrevalóságát a Pozsony-megyében ma is nagy számmal található, elég jómódú közbirtokosság igazolja.
Salamon nemzetség.
Etre nemzetség.
Magyar nemzetség.
Nolcsa nemzetség.
Pudur és Varas nemzetség.
Olgya nemzetség.
Nyék nemzetség.
Ilkaiak.
Csukárok.
Aba nemzetség.
Csák nemzetség.
Csór Tamás.
Pókaföldiek. Gut-Keled nemzetség.
Győr nemzetség.
Héder nemzetség.
Koppán nemzetség.
Hont-Pázmány nemzetség. A Szentgyörgyiek.
Osl nemzetség.
Rátót nemzetség.
Benefalvi.
Borsai.
Cseklészi.
Dercsikai.
Elefánti.
Fodor.
Guthori.
Harabol.
Homorói.
Hódi.
Jánoki.
Karcsai.
Kondorosi.
Lóczi.
Monostori Berzéte.
Nagyilkai.
Nánasúri.
Olgyai.
Petőfi.
Pókateleki.
Fekete.
Réthei.
Sárfenéki.
Szászi.
Vereknyei.
Stibor vajda.
Birtokviszonyok a XV. században.
Birtokviszonyok a mohácsi vész után.
Az 1542-iki összeírás.
Az 1543-iki összeírás.
Birtokviszonyok a XVII. században.
Az 1649-iki adóösszeírások.
Az 1696-iki összeírás.
Az 1715–20. évi összeírások.
Várkastélyok.
A XIX. század első fele.
Nemes családok
