Vöröskő.
Vöröskő.
Vöröskő (Biebersburg, Cerveni kamen) várát, általános vélekedés szerint, a Pozsonytól Szomolány felé húzódó Kis-Kárpátoknak egyik középmagasságú hegyén, Cseszte mezőváros nyugati részén, 1230 táján építtette 529III. Béla király leánya, Konstanczia, Primislaw Ottokár cseh király özvegye. A nagy kedvvel építkező királyné halála után, 1240-ben, Vöröskő a koronára szállott s utóbb Tibor comesnek s Tamás nevű fiának birtokáb akerült. Legalább ezt sejteti, egy 1296 táján lefolyt per, a melyben Tamás a Turny Domonkos visegrádi comesen ejtett becsületsértésben bűnösnek találtatott és javai elvesztésére lőn itélve. Érdekes, hogy e per következtében Vöröskő várának és a hozzátartozó uradalomnak fele állítólag Eimech Márton alországbíróra szállott, ki e perben mint bíró szerepelt; ő ezután e birtokot kétszáz márkáért és egy főúri pánczélért Trencsényi Csák Máténak adta el. A vöröskői vár uradalma ekkor Cseszte, Diós, Dombó, Hosszúfalu (Dlha), Keresztur, Kosolna, Körtvélyes, Vista (Vistuk) ma is létező, és Kéthena, Kisfalud, Latkfalva, Tarcsa, meg Újfalu ma már ismeretlen pozsonymegyei községekből állott. (C. Dipl. VI. II./45.) A vár Csák Máté halála után ismét a koronára szállott és 1350-ben, jeles hadi szolgálatok fejében, I. Lajos király adományából, Wolfarth Ulrik német lovag birtoka lett. A Wolfarthok a várat és az uradalmat körülbelül 1441-ig bírták, a mikor Wolfarth Pál özvegye révén, mint házassági hozomány, Szentgyörgyi György gróf birtokába került, a kinek utódai azután 1511-ben Szapolyai István özvegyének, Hedvig tescheni herczegnőnek, meg Szapolyai Jánosnak és Györgynek zálogosították el 36,100 forintban.
A vöröskői vár középkori képe egy vöröskői régi számadási könyv czímlapján.
A Szentgyörgyi grófoknak 1522 táján Péter grófban magvaszakadván, II. Lajos a várat és az uradalmat nejének, Mária királynénak adományozta, ki azt viszont Thurzó Elek és János testvéreknek adta donáczióba. Thurzó Elek azonban rossz gazda volt és így a várat, a melyet különben is még a Szapolyai-féle zálogjog terhelt, megtartani nem tudta, hanem már 1528-ban elzálogosította azt Csulai Móré Lászlónak és nejének Rakonczai Magdának, 1535-ben pedig eladta 105,401 forintért a Fuggerek hatalmas családjának.
A Fuggerek csaknem egy teljes félszázadon át voltak Vöröskő urai s ez idő alatt úgyszólván folytonos hadakozásban éltek szomszédjaikkal, kivált bedeghi Nyári Ferencz czifferi birtokossal, Ungnad Kristóffal, Szomolány urával és Országh Miklóssal.
1580–1598 között folyt le az a nagy vásárlás, a mely Vöröskőt és uradalmát ismét színmagyar kézbe, a Pálffy grófok kezébe juttatta. 1580-ban vette meg ugyanis az uradalom hét tizedét ipjától, Fugger Márktól, 75,000 rajnai forintért báró Pálffy Miklós, s ugyancsak ő vásárolta meg a többi három tizedet is a nagyon szétágazott család többi tagjaitól. Ez időtől fogva a vár és tartozéka egész a mai napig a grófi család birtokában maradt.
A vár, a mely több izben, de kivált Ottokár cseh király támadásai és a Kún László alatt támadt Apor-féle lázadás idejében kiállotta a tűzpróbát, készületlensége miatt a Thökölyi-pártiak kezébe került. 1705-ben azonban a kuruczoknak már sok dolgot adott és több napi bombázás után sikerült csak 530a vár külső épületeit felgyújtani s romba dönteni. (V. ö.: Jedlicska: Kiskárpáti emlékek, 1–121. ll.)
Az éleskői vár régi képe.
Az orsz. képtárból
