21A BALATON. Írta Szaplonczay Manó dr. kir. tan. m. t. főorvos
Miután a Balaton monografiáját a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága írta meg, ennek következtében itt csak a Balaton-kultuszszal, vagyis a balatonparti községeknek és telepeknek, mint fürdő- és nyaralóhelyeknek a keletkezésével és fejlődésével fogunk foglalkozni.
A Balaton-kultusz már a rómaiak koráig terjed vissza. Vannak feljegyzések és nyomok, hogy a rómaiaknak Pannoniában tartózkodó vezérei és római patricziusok is szivesen tartózkodtak a Balaton mellett, sőt hogy állítólag Augusztus császár is, egész udvarával, nyári üdülésre a Balaton vidékére költözött. Szeremlei Samunak „A közegészség története Hódmezővásárhelyen” czímű munkája is feljegyzi, hogy némelyek azonban gyógyulás czéljából távoli helyekre elutaztak gyógyfürdőkbe (Várad, Balaton)”. Hogy a Balatonpart vizének, homokjának és napfényének milyen vonzó ereje volt, legjobban bizonyítja az, hogy a fürdőzők távol vidékekről jöttek és megelégedtek az akkori legkezdetlegesebb lakás- és élelmezési viszonyokkal is és nélkülöztek minden szórakozást és kényelmet, csakhogy a Balatonnál tartózkodhassanak. A Balaton-kultusz mai, modern alapokon való megalapítójának gróf Hunyady Imrét tekinthetjük, mert ő építtette 1882–83-ban a legelső nyaralót a somogyi parton s ő szerezte be kirándulásokhoz az első propellerszerű gőzhajót.
Példája hatott; s hogy miként emelkedett a Balaton-kultusz a mai színvonalára, azt kívánjuk e sorokkal ismertetni olyképpen, hogy Berényből kiindulva és a somogyi parton felfelé haladva, községenként és telepenként mondjuk el a somogyi Balatonpart fejlődését.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.