A szatmári béke után.

Full text search

A szatmári béke után.
A szatmári béke után ismét minden abba az állapotba jutott vissza, melyben I. Lipót alatt volt. Az a rövid néhány év, mely alatt Felsőbánya II. Rákóczi Ferencz alatt a békés fejlődés és megerősödés időszakát élte, gyorsan elrepült. Rákóczi alatt a város régi híre, tekintélye ismét megújult, de aztán eltünt minden s kezdődött a harcz újólag a gyűlölt kamarai tisztviselőkkel, a kik most kettőzött bosszúérzettel üldözték a Rákóczihoz pártolt várost.
1717-ben a tatárok kelet felől betörtek az országba s Febsőlányát is megrohanván, nagy pusztítást, rablást s gyújtogatást vittek végbe; utána pedig rabló-csapatok veszélyeztették a közbiztonságot. A magán-bányászat különben elég jól jövedelmezett és mindinkább megerősödött volna, ha a szepesi kamara állandó zaklatása a városra és polgáraira rendkivül bénitólag nem hatott volna. Ez a küzdelem valóságos átokként nehezedett a szegény városra évszázadokon át, s megszakítás nélkül folyt. A város fokozatosan elvesztette jelentőségét s önállósága folyton hanyatlott.
234Ez időben sikerült a polgárságnak az 1593-ban elpusztult városi székházat felépíteni s azt 1739-ben befejezni.
A városi tanács kérelmére Mária Terézia királynő 1741-ben Felsőbányának vásártartási engedélyt adott. A város mindenfelől adók fizetésére szoríttatván, újból a szepesi kamarához fordúlt s azt szerződéses kötelezettségére hívta fel. Erre a kamara 1742-ben kelt levelében sérthetetlennek ismerte el a városnak a bányászati kincstárral kötött szerződését s az akkori inszurrekczionális költségek kivetésekor világosan kijelentette, hogy a kormányszékeknek óvakodniok kell nehogy Felsőbánya város valamikor valamely rendkívüli adózási teherrel megrovassék, mert megtörténhetnék, hogy azután más terhek hordozására is szoríttatván a jóhiszemmel kötött szerződés megsértetnék és a városnak alkalom nyújtatnék a szerződéstől való visszalépésre.
1742-ben ismét a pestis pusztított a városban és 700-nál többen haltak el a járványban.
Az 1771-ben Mária Terézia királynő alatt foganatosított rendszeres és pontos határfelmérés szerint az összes városi erdők területe 12.293,380 öl volt. 1795-ben I-ső Ferencz király megerősítette a város kiváltságait, különösen Mária Terézia szabadalom-levelét.
1800. körül a felsőbányai bányászattal kapcsolatban 11 malom (zúzómű) működött, 211 ütővel; volt azonkívül még egy nagy kovács-műhely, két olvasztókemencze s egy választó-kemencze. A bányamívelésnél a régi eljárás, mely szerint a kemény kvarcz-rétegeket előbb nagy tűzben meglágyították s ezután puskaporral fölrobbantották, ez időtájban már nem volt gyakorlatban s csaknem kizárólag lövőport alkalmaztak. A kincstári bányászatot a „Bányászati Tisztség” vezette, mely az 1748-ban felállított nagybányai „Királyi Felvigyázó Tisztség”-nek volt alárendelve. Ennek élén állott a „Főfelvigyázó” s mellette volt nyolcz „Székülő”, a táblabírák, a kik a peres ügyekben ítélkeztek.
1800-ban összesen 46 bánya-társaság volt Felsőbányán s 344 magánbányatelek. Ezek közül a „Minden Szentek” bánya s a Csúszó-bánya a város tulajdonai voltak. A magán-bányák közül kiváltak a Leppen Szent-Mihály, Szent-Háromság, Szent János, Ökörbánya, Enteres János, Tető-bánya, Péter Deák, Vonti, Gezen, Pokoli, Szent-Mihály, Ignáczi, Mathaei, Él-bánya, Szent-Jobb stb.
Ez időben Kisbánya falu 86 házból állott s összes népessége 445 lélek volt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi