Regék, mondák.

Full text search

Regék, mondák.
Mentűl egyszerűbb s józanabb a nép lelki világa, mentűl simább a földje, annál kevesebb titokzatosat tud a természet világáról. Helyhez kötött monda, rege, hagyomány kevés van a sík vidéken. Az ecsedi láp körül tudnak valamit a Rákóczi-korról. Nagyecsed várának ekkor volt legutóljára szerepe s Ecseden még nehányan el tudják dalolni a Rákóczi kesergőjét.
A beregi hegyek népénél több árpádkori monda él. E mondák helyei között legdélibb Milota. Ennek a magyar falunak szláv hangzásű nevét a következő monda magyarázza meg: Mikor Álmos vezérlete alatt a magyarok Halicson keresztül jöttek, Árpád fia, Álmos unokája: Béla, megszerette Melotát, Telebes, holicsi fejedelem leányát. De akkor elváltak egymástól s Melota Zsongornak, Borsa vára urának lett a felesége, hogy közelebb legyen Bélához. Zsongor nagyszájú tót vezér volt, a kit a magyarok megvertek, de ő előbb elfogta Bélát. Melota, hogy kiszabadítsa kedvesét, tót katonának öltözött s mint ilyet, éppen az előbb kiszabadúlt Béla ölte meg. Ez esemény helyén épült Melota, utóbb Milota község.
Annál bővebben vannak regék a keleti hegyes vidéken, de itt bizony ma már csak oláh nyelven élnek a történetek. Erdőd, Nagybánya, Felsőbánya környékén a nép képzelete bányamondákkal van tele.
Itt az egyes hegycsúcsok is történelmi emlékekkel népesek. Nagy csaták és országos fontosságú várak nem voltak ugyan ezen a vidéken sem, bár Nagybánya aranybányáival mindig nevezetes volt. A mondák között érdekes a bányászleány története. E szerint, mikor a tatárok itt jártak, Nagybányán Jonathán volt a fővezér. Ez a tatárság elől az asszonyokat egy elrejtett helyre, a Fekete-hegyen a Szász-zárhoz vitte fel, maga pedig a gyönge várral megpróbált ellentállani. A tatár sereg Subugetáj vezérük alatt elpusztította az egész nagy vidéket s a vár alatti völgybe gyűlt. Az asszonyok szívszakadva látták, hogy már a romlás következik a várra, mikor Agatha, Jonathán jegyese, föllelkesítette őket. Megnyitották a Szász-zár fazsilipjeit s a lezúduló víz eltemette a tatár-sereget. E hősi tett emlékére Asszonypatakának nevezték el akkor Nagybányát. Történelmileg azonban bizonyos, hogy Nagybánya jóval későbbi eredetü hely s ősi neve Asszonypataka volt, a melyet csak a XVI. században váltott fel a Nagybánya név.
Sokat emlegetik máig Pintye Gregort, a híres oláh haramiát, kiről az oláhok balladát is tudnak s félve beszélnek ma is kegyetlenségéről, szörnyű erejéről, szédítő vakmerőségéről. A „tolvaj szökellője”, vagy „Pintye szökője” nevű hegyoldal, a „rabló-forrás”, a „Pintye Gregor pinczéje” mind az ő emlékét őrzik. Különösen híressé tette a rablót országszerte, hogy a törvény nem bírt vele. Szinte lehetetlen úton-módon szökött meg a börtönből, a felakasztás előtti napokon. Egyszer farkassal vitette ki magát valami rejtekúton, a hol a bestia bekúszott a barlang-tömlöczbe; máskor egyik rablótársa segítségével szökött meg; végre az utolsó elfogatása szintén mesés lett. Báró Sziklayné fogta el. Mikor a rabló fosztogatni ment hozzá egész-bandájával, csellel szívesen látta, leitatta őket és lecsalta a pinczébe, a hol rájuk zárta a vasajtót. A gyorsan előhívott pandúrok elfogták tizenöt társával s a helyszinén rögtön felakasztották őket.

A csengervidéki legények.

A csengeri bíró.

Oláh népviselet az Avasban.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi