SZATMÁR VÁRMEGYE NÉPE. Irta Móricz Zsigmond
256SZATMÁR VÁRMEGYE NÉPE.
Irta Móricz Zsigmond
Irta Móricz Zsigmond
Szatmár vármegye népe két főelemből áll. A vármegye alföldi részét magyarok lakják, a hegyes részt oláhok. A két nép oly távol él egymástól, úgy elkülönítve, mintha két külön világ volna, bár van átmenet a két néprajzi terület között. A keleti oláhságnak előre nyúlnak telepei a színmagyar sík vidékre, viszont a hegyes tájon is vannak magyar szórványok. Ezeken az átmeneti pontokon a népélet főjellemvonása, hogy az alföldi oláhok teljesen magyaros életet élnek, míg a felvidéki magyarok bizony az eloláhosodás felé haladnak, minél gyérebb csoportokban élnek az oláh tengerben. E két uralkodó nemzetiségen kívűl svábok vannak, főként a nagykárolyi és erdődi járásban. Ezek földmívelésből élnek, mint a magyarok és sok magyar szokást vettek át; de minthogy rendesen egy tömegben élnek falvaikban, elég hűen őrzik eredeti jellegüket s ősi szokásaikat. A fehérgyarmati járásban tót telepítések vannak; de ezek már egészen beleolvadtak a magyarságba s még a faji jellemvonásukat sem őrzik meg az összeházasodások következtében. Vannak kisoroszok is a megye éjszak-keleti részében, de kevesen.
A vármegyét néprajzi tekintetben még nem kutatták fel s tudományosan közzétett adat alig van az egész vármegyéről.
Nemzetiség és vallás.
Foglalkozás.
Műveltség.
Népszaporodás és sűrűség.
A magyarság néprajzi képe.
Az utczák.
A kapu.
A házak.
A telekbeosztás.
A rédelyes ház.
Lakásberendezés.
Ruházat.
Életmód.
A nép külseje.
Jelleme.
Ünnepi szokások. Mulatságok.
A közerkölcsiség.
Szellemi élet. Nyelvjárás.
Babonák.
Regék, mondák.
Népdalok.
Az oláhok.
