11. A szabadságharcz, az abszolutizmus és a kiegyezés.

Full text search

11. A szabadságharcz, az abszolutizmus és a kiegyezés.
Minden jel arra mutatott, hogy az 1847-ik évi országgyűlésen korszakos hatású események fognak előfordulni. Nemcsak a királyi meghívó volt magyar, de mikor V. Ferdinánd az országgyűlést is magyar nyelven nyitotta meg, a karok és rendek kitörő lelkesedéséből azt következtette mindenki, hogy a király és nemzet egyetértése, évszázados harczok után, a szabad és független Magyarország virradatát jelenti. A vármegyék követi utasításaiban is a szabadság és egyenlőség, az alkotmányos rend és nemzeti egység megvalósulásának reménye nyert kifejezést.
Temes vármegye okt. 14-én tartott népes közgyűlésén lelkes felkiáltással leghazafiasabb szónokait: Szabó Antal alispánt és Lukács Ignácz főjegyzőt választotta országgyűlési követekül. Utasításul kapják: „Hassanak oda, hogy a kormány nemcsak politikai alkotmányos és törvényes úton az átalakulás nyílt terére kilépjen, hanem igyekezzék a reformot a fejedelem és a nemzet elválhatatlan javára, a haza felvirágoztatására, becsületes, tiszta szándékkal és mindig alkotmányos eszközökkel előmozdítani s végre czélhoz is vezetni. A követek mondjanak le ezúttal az eddigi gravaminális politikáról és fordítsák inkább egész erejüket azokra a korkérdésekre, melyek a hazának óhajtva várt felvirágzását és boldogulását érdeklik”. Azt is kívánja a vármegye, hogy az elhúnyt dicső nádor érdemei törvénybe iktattassanak és a nagy férfiú nevének megörökítésére nemzeti emlék állíttassék, az erdélyi részek pedig Magyarországgal egyesíttessenek.*
Temes vármegye közgy. jk. 1847.
Az alsóházi ellenzéket Kossuth Lajos és Deák Ferencz vezette, a felsőházit gróf Batthyány Lajos. A kormány pártján Somsich Pál és Babarczy Antal állottak. Széchenyi István a pártok fölött foglalt állást. A királyi előadások meghallgatása és a válaszfelirati viták befejezése után az országgyűlés megkezdte nagyjelentőségű újításait.
Időközben a párisi forradalom 1848 februárban Bécs városát forrongásba hozta. A mozgalom Metternich bukását vonta maga után. Ismeretes a Petőfi Sándor, Jókai Mór és társaik által vezetett pesti ifjúságnak és a fővárosi közönségnek lelkesedése, melylyel 1848. évi márczius 15-én a szabadság eszméinek diadalát ünnepelték, Magyarország függetlenségét s korszerű megujulásának tizenkét pontban foglalt föltételeit proklamálták. Mindezeknek első híre márczius 18-án érkezett Temesvárra, abban az alakban, hogy Pesten kitört a forradalom.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi