I. Ferencz József.
I. Ferencz József.
Ez időbe esik Bécs föllázadása, melyet azonban Windischgrätz levert, miután a császárváros fölmentésére indult magyar sereget Schwechátnál visszanyomta. A győztes vezér most Magyarország ellen vezette seregét. De Magyarországon erélyes ellentállásra talált az újonnan szervezett honvédségben, melynek fővezére Görgey Arthur volt. Mielőtt azonban Ausztria és Magyarország között háborúra került volna a sor, V. Ferdinánd lemondott trónjáról. Az uralkodóház tagjai Magyarország beolvasztási tervének végrehajtására fiatalabb erőt kívántak a trónra. Lemondatták tehát a beteges V. Ferdinándot s 1848 decz. 2-án a 19 éves Ferencz Józsefet emelték a birodalom kormányára.
Mikor ez történt, a fiatal uralkodó egyszerre minden oldalról reá nézve fölöttébb biztató és fölbátorító helyzetekkel került szembe.
Németországban az oly nagy reménynyel kezdett alkotmányos küzdelem nem érvén el czélját, a német nemzeti gyűlés elvesztette tekintélyét s már nem kellett többé tőle tartani. Ausztria fegyveres erővel nyomta el a szabad szellem nyilvánulását s erősen talpra állott. Az Olaszországban megvívott győzelem szintén nagy mértékben fokozta hatalmát. Mindez felbátorította a bécsi kamarillát Magyarország leigázására. Ürügyül használta gróf Lamberg császári tábornoknak m. é. szept. 28-án a budapesti hajóhídon történt megöletését, továbbá az ellenkezést az okt. 3-ki manifesztummal, mely az országgyűlést feloszlatta és minden katonai és polgári hatóságot Jellachich bán alá helyezett. De leginkább az bátorította fel a magyarok ellen a bécsi kamarillát, hogy az országgyűlés tiltakozott a nemzet tudta nélkül végbement trónváltozás ellen s Magyarország kormánya és képviselői vonakodtak I. Ferencz Józsefet királyuknak elismerni mindaddig, míg magát meg nem koronáztatja és az alkotmányra még nem esküszik. Bécs sértve érezte magát és azzal torolta meg sérelmét, hogy Windischgrätz decz. 15-én 100.000 emberből álló hadseregével s más négy kisebb hadtesttel különböző irányból betört az országba. A további fejlemények ismeretesek. A magyarok számos győzelmet arattak. Az oroszok beütése után váltakozó szerencsével folytatták a harczokat. De a túlerővel szemben a további küzdelem hasztalannak bizonyult, főképen akkor, midőn a Bem parancsnoksága alá rendelt hadtestet is, Temesvár sikertelen ostroma után, a temesvármegyei Szentandrás falunál legyőzték. Ezt követte csakhamar a világosi fegyverletétel, Kossuth pedig feloszlatta a kormányt. Ez volt siralmas vége az 1848–49-ki magyar szabadságharcznak.
