JÓZSUÉ TÖRTÉNETE

Full text search

JÓZSUÉ TÖRTÉNETE
A Józsué könyvében ábrázolt események egyenes folytatását adják az ötödik mózesi könyv, a Másodtörvénykönyv történetének, épp csak a népvezér személye változik meg. A Biblia kutatói felfigyeltek rá, hogy a kapcsolat alighanem ennél is szorosabb. Az elbeszélő modor, az események beállítása, de még a stílus is feltűnően hasonló a két könyvben. Ma már bizonyítottnak tekinti a tudomány, hogy a szerzőjük vagy szerkesztőjük azonos: a Deuteronomista néven emlegetett író vagy írói közösség, amely a Kr. e. VII. században, Jeruzsálem lerombolása előtt Júdában működött.
Ha e könyvnek hinni lehet, Józsué az egész zsidó nép élén egyetlen nagy hadjáratban meghódította a megígért földet, Kánaánt, megerősített városait elfoglalta, feldúlta, lakóit kardélre hányta, királyait bitóra kötötte, s az így meghódított földet felosztotta a harcokban részt vevő tizenkét – illetve csak kilenc és fél – törzs között. Így szép és kerek a történet, így méltó Jahvéhoz is, aki ím, szavának állott, mégpedig maradéktalanul.
Ha hinni lehetne…, de elég kézbe venni a következő történeti könyvet, a Bírák könyvét, s annak első fejezetei máris hosszasan sorolják mindazokat a kánaáni városokat, amelyek nem estek el, és azokat a népeket, amelyek továbbra is Kánaánban éltek. „Izrael fiai a kananeusok, kitteusok, emoreusok, perizeusok, hivveusok és jebuzeusok között laktak, és azok leányait vették feleségül, saját leányaikat pedig odaadák azok fiainak, s szolgálák azok isteneit.” (Bír 3,5–6.) A bírák korában valóban nem is olvasunk egyébről, mint az egyes elszigetelt törzsek hősies, de csak ritkán sikeres harcairól elnyomóik, a többi helyi nép ellen. Maguk a zsidó törzsek is gyakran hadakoztak egymással, egyik-másikat olykor szinte teljesen ki is irtották maguk közül.
A zsidóság példás egységben végrehajtott, egyszeri és maradéktalan sikerű honfoglalását tehát maga a Biblia cáfolja meg. A történettudomány és különösen a régészet további bizonyítékokat is szolgáltat, amelyek nyomán egészen más kép rajzolódik ki erről a fontos eseményről, mint a Józsué-könyvben. A zsidóság különböző népcsoportjai, törzsei változatos időpontokban – a Kr. e. XV. és XII. század közötti időszakban – és különféle irányokból – Mezopotámiából, Kánaán déli része felől, a Jordánon túlról – érkeztek, és egyesek fegyverrel hódítottak területet maguknak, mások azonban inkább csak beszivárogtak, s akár alávetett helyzetet is elfogadva, letelepedtek a többi kánaáni nép között.
A legharciasabb honfoglaló népcsoport az egyiptomi hagyomány letéteményese volt, amely Kánaán középső területeit foglalta el – ha nem is maradéktalanul – a Kr. e. XIII. században, nagyjából a Jerikó–Bétel-vonaltól északra. Ez lett az Efraim- és Manassze-törzsek területe, azoké a törzseké, amelyek Jákob legkedvesebb gyermekétől származtatták magukat. A velük együtt vagy kevéssel előbb, délnyugat felől érkezők tőlük délre foglaltak területeket – részben talán békés úton –, ők Simeonról és Júdáról nevezték el magukat. A Manasszétól északra szétszórtan élő népcsoportok és a Jordánon túliak bizonyára már jóval előbb letelepültek, és csak a XIII–XII. század fordulója táján csatlakoztak a harcias „maghoz”, megalkotva velük az izraeli törzsszövetséget.
A szövetség vezető ereje a legnépesebb s katonailag legerősebb Efraim lehetett. Erre mutat az is, hogy a területükön található Siló lett a kultuszközpont hosszú időre. Júda átmeneti hegemóniája, Dávid és Salamon uralma után visszaállt Efraim hatalmi helyzete, mivel ő alkotta a magját az északi királyságnak, Izraelnek. Itt keletkezhetett és dúsulhatott fel a Józsué-hagyomány, hisz a vezért az Írás is Efraim törzséből valónak mondja.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi