A marhavész ellen kölcsönösen biztositó erdélyi közintézet rövid ismertetése.
A marhavész ellen kölcsönösen biztositó erdélyi közintézet rövid ismertetése.
(Vége.)
Kártéritésekről.
§. 33. Az intézet megtériti a 21. §. értelmében mindazon károkat, mellyek betegség, dögvész és tüzvész, vagy véletlen szerencsétlenség p. o. karóbaugrás, lábtörés, vagy villám és elégés által okozhatnak, kizáratnak pedig mindazon károk, mellyek:
a) a tulajdonos vagy cselédje vigyázatlanságából, gondatlanságából vagy szántszándékból okoztattak.
b) hogy ha a biztositott beteg marhájának eldöglése vagy elégése, a szükséges időben elmulasztott orvosoltatás vagy segély elhanyaglása miatt történnék.
c) hogy ha biztositott marha, másnak használatul adatnék, s megerőltetés, meghajtás, utközbeni vigyázatlanság miatt eredett betegségben megdöglenék.
d) hogy ha ellenséges erő, háboru vagy népvillongás által elpusztul.
§. 34. Az intézet semmi kárt sem térit, s a tag minden jogát elveszti, hogy ha a biztositott marhái közé idegen marhákat csusztat be, s megdöglése esetében kártéritést követel; átalánosan fel van oldozva az intézet minden kötelezése alól, hogy ha bár mi hamis feladás vagy csalás kitudódnék s bebizonyosul, ekkor befizetett dija a tartalék tőkéhez csatoltatik s ha kártéritési összegét kezéhez vette is, ennek visszaadására köteleztetik, s ha viszszafizetni vonakodnék, tulajdon költségén, törvényes legrövidebb uton felvétetik.
§. 35. Azon egyénnek, ki valamelly biztosittatott tag hibás tettét fedezi fel az intézetnek, s e bebizonyitja neve elhallgatása mellet, az intézet kormánya aránylagosan megállitandó jutalmat fizet.
§. 36. Ha a biztositatott marha beteg, s annak megtarthatásához reménység nincsen, tartozik a tulajdonos azonnal a közelebbi ügyvivőséghez a betegség okát, jeleit s nevezetét megirni, ha pedig valamelly ragadós nyavalya jelei mutatkoznának, és azt a tulajdonos ugy az illető törvényhatóságnak, mint az intézet kormányának azonnal feljelenteni elmulasztaná, minden ez intézetnél lehető követelését elveszti.
§. 37. Ha a marha betegsége ollynemü, hogy levágása a helység előljárósága, vagy az intézet közelebb levő személyese, vagy pedig helyben levő két tagjai által nagyobb károsodás kikerülése végett czélarányosnak találtatnék, levágattathatik, minden esetben pedig a levágott vagy eldöglött marhák minden pénzt érő részei az egyesület tulajdona, s az ezekből bevett pénzbeli mennyiség a kártszenvedettnek 1422fizettetik előlegesen, és a kártéritési öszszegbe beletudódik.
§. 38. A 37. §. szerint megmaradott részeknek pénzzététele, hogy ha az intézet abba közvetlenül bele nem egyeznék, a kárvallottak kötelessége, mellyről a törvényes, hiteles bizonyitványt a 40. §-ban emlitett becsülevél mellé csatolni köteleztetik.
§. 39. A 37. §. ételmében fizeti az intézet azon véletlen s nem szántszándékos károkat is, mellyek a marha további haszonvehetésében, külsőleg lett megsértése által, a nélkül, hogy eldöglése bekövetkeznék, okoztatnak.
§. 40. A ki kártéritést követel, tartozik a 38. §-ban emlitett hiteles bizonyitványon kivül, még e következendő pontokra megfelelőleg ellátott bizonyitványt szerezni, u. m.
a) hány, ugyanazon egy nemhez tartozandó marhái vannak a biztositottnak a jelen elpusztultnak hozzászámitásával?
b) mióta volt azon marha a biztositottnak birtokában?
c) a megdöglött, levágott, vagy elégett marha biztositottak közé tartozott-e, s mi különös megismeretető jelei voltak, miféle faj, millyenszinü s hány éves volt?
d) mikor égett el, vagy kezdődött mutatkozni a betegség, és micsoda jelekkel, mikor döglött el vagy vágatott le?
e) a tulajdonos marhája meggyógyitásában vagy megmentésében miket követett el?
f) nem volt e azon elpusztult marha más intézetnél is kármentesités alatt?
g) a törvényhatóság rendeléséből öletett-e le azon marha, vagy mi volt oka elégésének. Husa s több haszonvehető részei használhatók-e?
h) mennyiéárt adatott el a bőre szarvával együtt vagy a nélkül, huas és fagygyuja? végre pedig:
i) mennyit érne azon marha, hogy ha még élne, s ha betegsége, mellynek következtében eldöglött, be nem következett volna. (Ezen pont iránt figyelemmel kell lenni, hogy ha a becsüsök vallomásai ebben nem egyeznének, akkor mind a három külön külön irandó a becsülevélben, s a kártéritési öszszeg aránylagosan számittatik).
§. 41. A fölebbi 40. §. értelmében becsülevél elkészitésére, hogy ha az intézet kormánya közelebb levő ügynöke által más rendelést nem tenne, elégséges három azon helységbeli becsüs, (kik ha lehet intézet tagjai legyenek). Ezek letett hitök után törvényhatósági előljáróság előtt becsüjöket megteszik. Becsüsöknek ollyanok nem választathatnak, kik a kárvalottal valami atyafiságos összeköttetésben, vagy valami más függésben állanak. Az illy becsülevélnek a kár esetétől kezdve 3 napok alatt az intézet kormányához vagy ügyvivőségéhez való juttatása a kárvallottnak szoros kötelességévé tétetik, s 3-ad napon tuli halasztás esetében büntetésül 10% vonattatik le a tartaléktőke számára a kártéritési mennyiségből.
§. 42. Hogy ha az intézet igazgatósága a tett becsültetésben kétségeskedne, vagy pedig a becsültetés valóléte felől meggyőződni akarna, önkintes akaratból a dolgot, a hely szinén megvizsgáltatja, s ha netalán a dolgo valóságával nem egyeznének, s valami hibát tett kitudódnék, minden köteleztetése alól feloldoztatik.
§. 43. Hogy ha a biztosittatott marhán utközben olly szerencsétlenség történnék, melly szerint az intézettől kártéritést 1423követelni joga lenne, tartozik ekkor ezen történt szerencsétlenségről az illető legközelebb levő törvényhatóság közbenjártával, a szükséges bizonyitványokat megszerezni.
§. 44. A 40. § szerint készült becsülevél beküldése után négy hét mulva megtériti az intézet a biztositottnak kárát, feltéve azt, hogy ezen egyesületi tag az illető szabályok pontjainak megfelelt, és a kifizetésre semmi aggasztó körülmény a biztositott részéről gátul nem szolgál:
Az intézet számviteléről s pénz-használatáról.
§. 45. Az intézet minden számitásai ezüst pénzben tétetnek t. i. minden forintra három ezüst huszast számitva.
§. 46. A dijazások kiszámitásában a törtszámok egész krajczároknak vétetnek, s az abból kiütött felesleg a tartalékhoz csatoltatik.
§. 47. A 12. 15. és 17. § szerint fizet minden tag biztositott mennyiségéhez képest előleges dijat, ebből fedezi az intézet minden kártéritéseit, s az intézet érdekében tett kiadásokat.
§. 48. Évenkint kétszer u. m. junius és december végével záratnak be az intézet számadásai, a rendkivüli s rendes tagok által összegyült dijmennyiségből a kiadások aránylagosan levonatnak. A rendkivüli tagokat illető felesleg egészben a tartaléktőkéhez csatoltatik, a rendes tagokéból mit t. i. az intézet kártéritésre ki nem adott, csak 40%–60% nekiek visszafizettetik olly módon, hogy a reájok eső mennyiség hiányával fizetendik a rendes dijazást.
Ezen kiirt dij a biztositás érvényessége tekintetéből a kihirdetés napjától számitva hat hét alatt az intézet főpénztárába befizetendő, ki ezen idő alatt tartozását be nem fizetné, kizáratik a társaságból, s dijfeleslege a tartalékhoz csatoltatik.
§. 49. Hogy ha azonban az évenkinti károsodás olly nagy volna, hogy a begyüjt dijakból a tartaléktőke 2/3 rész hozzájárultával sem lehetne egészben fedezni, ebben az esetben a még hiányzó mennyiség a tagokra utánpótlás végett kirovatik, s ki a reaja esendő pótlódijt 8 hét alatt be nem fizetné, ekkor jogositva van az intézet a kiirt mennyiséget hátra lévő 5% kamatjával együtt, törvényes legrövidebb uton, az illető biztositott tag saját költségén felvétetni.
§. 50. A tartaléktőke következendő forrásokból alapittatik u. m.
1) azon dijfeleslegekből, mellyek egy évnél kevesebb időre tett biztositásokból fenmaradnak.
2) azon feleslegből, melly a dijpótlás kiirásakor törtszámok által kimarad.
3) 40% azon feleslegnek, melly a rendes tagok dijazási összegéből fenmarad.
4) azoknak befizetett dijai s netalán kártéritési összegei, kik e szabályok pontjainak, kihágásuk által eleget nem téve, a társulatból kihuzatnak.
§. 51. A tartalék-tőke növesztése, a biztositott összeg 25%-ig engedtetik, s ha szerencsés évek lefolyta alatt ezen összeget elérni, azontul az 50. §. 3 pontja szerint az évi feleslegből csak 1% fog a tartalékhoz tétetni, a több évekre biztositott rendes tagok pedig 90%-ig részeltetnek a feleslegből.
§. 52. A tartaléktőke rendes kamatja félévenkint a kártéritések, vagy is összes kiadások pótlására fordittatik ugy, 1424hogy a rendes tagok annyival is kevesebbel járulandnak az évenkinti aránylagos dijpótláshoz vagyis rovathoz.
§. 53. Az intézet pénze, s pénztérő irományai hármas zárral készitett főpénztárban fognak tartatni, mellynek kulcsai az igazgató, pénztárnok és egyéb választmányi tagnál állanak.
Az intézet kormányzása.
§. 54. Ezen intézet kormányoztatik:
a) legelső közgyülésen megválasztott elnök, alelnök s 9 választmányi tag által.
b) a távulabbi választmányi tagok által minden kerületben, hol ezen intézet működését kiterjesztendi.
c) évenkint tartandó közgyülései által.
d) folytonos ügyvitele pedig, tartandó legelső közgyülésen választott igazgató által, melléje advák pénztárnok, számvevő és a szükséges hivataloskodók.
§. 55. Az elnök kötelessége közgyüléseken elnökösködni, időközben pedig az intézet felett őrködni, tetszése szerint az ügyfolyamatát megvizsgálni vagy vizsgáltatni, igazgatói előterjesztésre pedig, ha valami kétes eset adná magát elő, rendkivül is akár választmányi akár közgyülést tartani s végre a számadások vizsgálatára három tagból álló bizottságot a közgyülés jóváhagyásával kinevezni.
§. 56. A közelebbi választmányi tagok kötelessége mindannyiszor gyülésekben megjelenni, a hányszor elnöki rendeletnél fogva megkivántatik, tanácskozások és működések által az intézet érdekét fentartani és előmozditani, választmányi gyüléseken az elnök s igazgatón kivül legalább 3 választmányi tagnak jelen kell lenni.
§. 57. A közelebbi választmányi tagok közül évenkint három lép ki s helyettök ujak választatnak, a legelső két évben korukhoz képest a legidősbek lépnek ki; a kilépők ujból választhatok; önkint értetődik, hogy választmányi tagokat csak az intézet biztositott tagjai közül lehet választani.
§. 58. Az elnök, alelnök s választmányi tagok hivataloskodásai tiszteletbeliek, mindazonáltal az utóbbiak idővesztéseért, választmányi gyülések alkalmával 3 pft. fizettetik napi dijul, nemkülönben a számadást vizsgáló bizottság tagjai munkálati idejök szerint.
§. 59. A távulabbi választmány kötelessége, az ügyvivőségek ügyvitele felett őrködni s azt szabad tetszéséből, vagy pedig az intézeti kormány felszólitása következtében rögtön megvizsgálni s a találtakról az intézet kormányát értesiteni.
Az intézet felszólitása következtében tett fáradozása naponkint 3 pftal jutalmaztatik.
§. 60. Közgyülés tartatik a hirlapok által kitüzendő januarius napjaiban, mellyekben az évenkinti ügyfolyam eredménye terjesztetik elő s ennek szükséges javitása s megvizsgáltatása vitattatik meg. E gyülésen joga van minden tagnak megjelenni s szózatolási jogával élni; igazgatósági kérdéseknél szótöbbség határoz, alkotmányiaknál, t. i. e szabályok megváltoztatásában pedig a középponti választmány egyező szózata, vidéki választmány s a gyülésen jelen levő tagok szótöbbsége határoz. A vidéki választmányi tagok szózatjaikat irásban teszik, miután a tárgyról előlegesen az intézet kormánya által tudósitva voltak. Az ekkint keletkezett határozatok kötelező erővel birnak átalánosan minden tagra, 1425e tekintetből azon határozatok, mellyeknek tárgya az alapszabályok változása volna, hirlapilag közhirré fognak tétetni.
§. 61. Az igazgató kötelessége ez intézet ügyvitele, köz- vagy választmányi határozatok végrehajtása, biztositási ajánlatok szabály szerinti elfogadása s biztositási oklevelek kiadása, számadások vitele, azok feletti őrködés, átalánosan minden, mi az intézet szabalyszerinti érdekét s erősbitését czélozza. Ő az egyesület teljes hatalmu ügyvivője s felelős minden kárról, mi vigyázatlanság vagy hanyagság által történnék.
Az igazgatónak folytonos fáradozásaért s tetemes felelősségeért, másfelől pedig az intézet szállásbére, nemkülönben a hivatalhoz megkivántató mindenféle requisitumok megszerzése, ugyszintén a netalán megkivántató rendkivüli kiadás (63. §.) pótlására, évenkint 50o pftal jutalmaztatik.
§. 62. Az intézet középponti hivatalánál folytonosan dolgozó egyének fizetése, fáradozásukhoz képest szabatik s az intézet növekedése szerint közgyülési megegyezés által 600 p. forintig szaporittathatik. Fizetésök legalsóbb foka pedig 120 pforint.
§. 63. Az intézet középponti választmány tagjainak napidija, nemkülönben a közpponti tisztviselők fizetése a fél évi dijak 5%-jéből s beirási költség összegéből fedeztetnek, hogy ha ezek elégségesek nem lennének, tartozik az igazgató maga járandóságából a hiányt pótolni, ellenben, hogy ha valami fenmaradna, nekie mint rendkivüli jutalom meghagyatik.
§. 64. Pénztárnok kötelessége a pénztári számadást olly állapotban tartani, hogy elnöki rendeletből az intézet könyvével egyeztetőleg minden időben pénztári vizsgálatot lehessen tartani, a havonkinti bevételeket két versen, u. m. 15 nap közben a főpénztárba betenni s a kezei közé begyülendő pénzmennyiségekhez képest, közgyülés által meghatározandó kezességet adni.
§. 65. Az intézet munkálati köre, hogy mindenki ezen intézetben könnyen részt vehessen, apróbb kerületekre osztatik fel, minden kerületben ügyvivőség állitatik, az ügyvivőségek felett pedig ugyanazon kerületben választandó távolabbi választmányi tag őrködik.
Az ügyvivők kötelessége az intézet kormányával folytonosan közlekedésben állani, biztositásokat elfogadni, a befizetett dijakat ideiglenesen nyugtatványozni, a dijpénzeket havonkint vagy hamarább is, hogy ha az intézet kivánná, az intézet főpénztárához bérmentve juttatni. A tagok által tett jelentésekről az intézet kormányát azonnal tudósitani, mindenről rendes jegyzéseket vinni, továbbá az intézet pénzeit s számadásait olly állapotban tartani, hogy azokról a távulabbi választmányi tag rögtöni vizsgálásra a szükséges felvilágositást magának megszerezhesse. Az egyesület érdekét folyvást szem előtt tartani s annak előmozditásában lelkesen munkálódni. Fáradozásaik jutalmául a kerületeikben évenkint begyült pénznek 6%-jével jutalmaztatnak.
§. 66. Ha az intézet köre szélesbednék s ez által főügyvivőségek felállitása lenne szükséges, ezek külön provisioval jutalmaztatnak.
§. 67. Mindenik ügyvivő felelős azon károkról, miket szántszándékkal vagy hanyagsága által okoz az intézetnek.
1426Utójegyzék.
§. 68. Hogy ha olly eset adná magát elő, melly felől ezen szabályok pontjai eldöntő határozattal nem birnának, s a miatt valamelly biztositott tag s az intézet kormánya között egyenetlenség támadna, ekkor a kérdéses tárgy eldöntés végett egy külön választmányra fog bizatni. Ezen választmány három egyénből álland, egyiket az intézet kormánya, másikat a mentesitett tag választja s ezen két választottak egy harmadikat neveznek ki, s minekutána ezek a fenforgó tárgy mivoltával jól megismerkednek, határozataik tételében a szózatok többsége kötelező erővel bir s mindkét részt kötelezendi, feljebbvitel csak a közgyülésre engedtetik. Az illy külön választmány mindenkor azon helyen tartatik, hol a kérdéses tárgy keletkezett s a költségek 2/3-ad részét a vesztő fél hordozza.
§. 69. A 68. §. szerint külön választmányhoz az intézet kormánya személyesét kinevezi s minekutána ez iránti tudósitását az illető taggal közölte, tartozik személyesét 3ad nap alatt ez is kinevezni s ezt az intézet kormányával vagy legközelebbi ügyvivőségével, mellynek elmulasztása az intézet személyese kiküldetését gátolván, a tag kivánatátóli visszalépésnek tekintetik, s ez által az előbbi határozat érvényessé tétetik.
