Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
Iparegyesület. – Folytatjuk a jelentést, mellyet az igazgató választmány s közgyüléshez beadott, s mellynek az előbbi számban foglalt része az ismeret-terjesztési vonalban történt eszközléseket tárgyalja.
A gyakorlati mezőn volt működés tekintetében ekkép folytattatott az előterjesztés:
Az ipar emelése, nemesitése, irányozása és segéllése tekintetében, ekként következnek lefolyt évi intézkedéseink. –
Az 1846-ki harmadik orsz. iparműkiállitást dijazással rekesztettük be. – Sokkal ismertebbeknek hiszszük az e 1138részben történteket, semhogy előadásuk által a tisztelt közgyülés türelmét igénybe kellene vennünk. –
Ide vonatkozva tehát csak azt jelentjük, hogy az azon kiállitással kapcsolatban volt sorsjáték egyesületünk javára egy alapitványt eredményezett. Az el nem hordott nyereményeket ugyanis, előre bocsátott hirdetések után, közárverés utján eladtuk, s az értök bejött öszveget 850 pftot, mint iparműkiállitási alapitványt könyveztettük be, olly föltétellel, hogy ez alapitványt kizárólag kiállitási czélokra kezeltessük; s azon reménynyel, hogy ez alapitványnak letételével első magpénzét tettük le azon alaptőkének, mellynek kamatjaiból egyesületünk ezután födözendi az iparműkiállitások szükségeit.
Kellőnek is, lehetségesnek is tartjuk, hogy illy gondoskodás történjék a kiállitások javára. Ezeknek költségei mindig szaporodni fognak, s az egyesületi rendes bevételek mérlegét mindig fölötte érzékenyen terhelendik, bár a fölosztás, melly e részben taval rendszereztetett, s miszerint évenkint 500 pft e czélra félre teendő, megtartatik is, mit ezennel ujabban ajánlunk is. De lehetlennek sem tartjuk, hogy ez alapitvány külön a többi pénzektől megalakitathassék. Specialis, e czélra irányzott gyüjtés például itt sem igérkezik sikeretlennek, mint nem volt eredménytelen a physicai szertár, a mester-inas-iskola megalapitása körül. – Átalában, a rendes részvények folytonos gyüjtése mellett, ajánlatosoknak tartjuk a specialis gyüjtésetet, – mert ezek által inkább hathatni a szakok embereire a specialis, megkedvelb czélok, teendők pártolóira, kik talán az átalánosabb rendeltetési adakozásokra hajlandók nem leendének.
A kiállitásoknak két uj nemét leptettük életbe a mult közgyülés óta.
Az egyik a rajzműkiállitás.
Rajziskolánk tanitványainak ösztönzéseül rendeztük ezt, s mint a siker mutatta, kivánt eredménynyel, akár a növendékek készségét, akár a közönség részéről nyilatkozott helyeslést tekintsük. – Kiállitani számosan igyekeztek, s kiállitottak jutalomra méltólag. A közönség pedig jutalmazott. Készpénzben s könyvekben, bár csekély, de a növendékek irányában elegendő dijakkal látott el bennünket annyira, hogy a dijazás tekintetében pénztárunkat nem kell vele igénybe venni.
Azon reményben, hogy ez intézkedést a t. közgyülés is helybenhagyandja, e kiállitást 1847-re is rendezendőnek határoztuk.
De e vonalban még tovább ohajtanánk az egyesületet vezérelni.
A rajzolási képesség nagyon fontos az iparban, s valóban a n. m. helytartóság számos intézvényekben sürgeti a a rajziskolák látogattatását, s a remekrajzok készittetését, szigoru birálatát a czéheknél. Tudjuk pedig, hogy a remeklők mi szivesen igyekeznek a remek-rajzolás kötelessége alól kibuni, s hogy valóban szükség e részben hatékonyabb eszközökkel birni rá a mesterségi fiatalságot e képesség megszerzésére. S ugy gondolkozunk, hogy ha sikerülne hazánkban mustra-rajzkiállitásokra beléptetnünk, s ezeket némi versenyre hivó pénz-dijazással kapcsolatba állitanunk, az ohajtott czélt nagyon megközelitenők. – Versenyzőkül e kiállitásokra meghívathatnának az országban levő mindnyája rajzoktatók, – s a mesteremberek. Érdekében volna mind ezeknek kiállitani. Az oktatóknak 1139azért, hogy megismertessék magokat a czéhi fiatalság által, melly vándorlásai közben könnyen oda irányozhatja utját, hol minél többet, minél jobbat reményl tanulhatni, – a mestereknek azért, mert ki ügyes rajzolónak bizonyitá magát, arról a közönség szivesen teendi föl, hogy készitményeinek is képes a nemesebb formákat megadni. – A czéhi legénység egy bizonyitványnyal többet birhatna ügyességéről, mi a remeklésnél hasznossá válhatnék. Ide járulna mindnyájára a pénzbeli jutalom. – De részletekbe nem kell bocsátkoznunk, – mert ez a kivitelhez tartoznék, ha javaslatunkat a t. közgyülés elfogadná, s a pénzbeli dijazásokra egyelőre 150 pftot kirendelne.
Második kiállitás, mellyet 1847-ikben tartottunk, a mesterinas-művek kiállitása. Indokaink erre nézve eléggé ismeretesek lehetnek a programmból, mellyet a Hetilapban s önállólag terjeszténk a közönség elébe. – A kiállitás sikere is tudva van; s ezért bizton véljük várhatni a t. közgyüléstől, hogy az 50 néhány ftnyi kiadást, mellyet e czélnál, nyomtatványok s dijázásokra forditani kénytelenek valánk, helyeslendi, – sőt engedelmet adand, hogy hasonló kiállitást a jövő évben is rendezhessünk, – ez öszvegnek terheig. –
Kedves kötelességünk itt a t. közgyüléstől is köszönetes kijelentést kérnünk a pesti polgári őrhad iránt, melly méltányolta a mesterinas-művek kiállitásának mélyen életbeható jelentősségét, dijazásaihoz évenkint három darab aranynyal nyilatkozék járulandani, a minthogy az első évre ajánlatát le is fizette.
Ez eszme is ollyan, melly sokak jováhagyását birja, minek legszólóbb bizonysága, hogy kiosztott dijainknak legnagyobb része magányosok adakozásából gyült össze.
* * *
Szakosztályaink birálatokkal s véleményekkel igyekeztek hatni az iparosság munkáira.
Az iparmükiállitási műbirálatok egy nagy része tőlük van. – S e részben meg nem tagadhatjuk magunktól különösen a vegyészi szakosztály tagjainak számára a közgyülés méltánylását kikérnünk. Dr. Wagner, prof. Szadler, – Dr. Pecz, – Boor, Szabó, Jurenák és Nendtwich urak olly kisérleteket s vizsgálatokat sziveskedének tenni, mik fáradság, idővesztés, sőt költség tekintetében is fölötte nagy szolgálatoknak mondandók.
A kiállitási birálatokon tul szakosztályaink foglalkodásai közé tartoztak számosabb találmányok, készitmények vizsgálatai is, mikre egyesületünk mindinkább és gyakrabban, szólitatik föl; s mikre nézve, ha megalakitott szakosztályaink között nem vala meg az illetőség, külön szakértőkből nevezett műbiróságokat szerkeszténk.
Itt különösen megemlitendőnek tartjuk, hogy a szederfa-termesztés és selyembogár-tenyésztés körüli jártasságból több egyén, kormányszéli tagok utasitásából kivánkozott előttünk, vizsgálatokra bocsátatni. Mi szakértőkből bizottmányt alakitottunk, melly előtt már 6. egyén adott próbatételt, s nyert bizonyitványt ennek eredményéről.
Szakosztályainknak társalgási üléseit is igyekvénk föleleveniteni. Azonban mind inkább meggyőződünk, miképen erre nézve sikert csak a jövőtől kell várnunk.
A selyemügy, megemlitését folytatván, van szerencsénk jelenteni, hogy lépéseket tevénk egyesületünk egy rég kijelentett ohajtásának valósitása iránt, – értjük egy 1140középponti selyem-iskola fölállitását. – Nem levén azonban eddigelé a tárgyalások befejezve, sem tanácsosnak, sem illőnek nem tartjuk ezeknek részleteit már most fölfödözni. – Annak idejében lesz szerencsénk bővebb s kimeritő jelentést tenni.
Egyesek segélyezései, a mennyiben a segélykölcsönkint kezelt 500 pftból valamelly adósság visszafizetetett, ez idén is folytatattak; – e részbeli segélyeink egyébiránt leginkább ugy igényeltetvén, hogy tekintve a mult inségnyomoraira, a visszafizetés határnapjai meghoszabbitassanak. Igy nyertek Mráz Ferencz, Szarka István, Vágó István, Kille Károl, Vehrle meghosszabbitásokat.
* * *
Egyesületünk külviszonyai tekintetében:
Siettünk mi is, egyesületünk nevében honfiui fájdalmunkat a megboldogult Nádor ő fönségének halála fölött ő cs. k. fő hgsége István ő fensége iránt kifejezni, egyszersmind őszinte hódolatunkat bejelenteni előtte, kit mig az ország, atyjának egész állásában utódul kiván, ő fölsége, a klyi helytartóságban valóban annak méltóztatott legkegy. kinevezni. – S van szerencsénk tudatni a t. közgyüléssel mikint föliratunk magas kegyelemmel fogadtatott, s a menesztett kegy, válaszban iparunk s egyesületünkre vonatkozólag a nyomatékos, kijelentés foglaltatik: „tökélyesen méltányolva ama föladás nagyszerűségét, mellyet az iparegyesület, buzgó működésének czéljául kitűzött, mind az mi a hazai ipar még most gyönge csirájának okszerü fejlesztését sikerrel előmozdithatja, boldogult atyám példája nyomán, pártoló figyelmemet elkerülni nem fogja.”
A n. m. m. k. helytartó tanács parancsolt velünk, hogy véleményt készitsünk s terjeszszünk föl azok iránt, miket a selyemtenyésztésnek oktatási, felsőbb s helyhatósági fölügyelet utján leendő terjesztéséről teendőknek gondolunk.
A kegyes bizodalomnak megfelelendők azonnal bizottmányt neveztünk ki, melly e véleményt megkészitse, – és saját részünkről fölhivásokat bocsátottunk hasonló vélemények beadása végett azon magányosok- és intézetekhöz, kik és mellyek a selyemtenyésztési ügygyel foglalkoznak azután pedig alázatosan folyamodánk a n. m. hatósághoz, hogy méltóztatnék a selyem-ügyekben eddig menesztett intézvények másolatát velünk közleni, miszerint véleményezésünkben azoknak fonalát is ismérhessük. Kérelmünk megadatott. Hanem a lemásolt intézvények tévedésből a gazd. egyesülethez tétettek át, – mi hosszasabb ideig volt ok, hogy az expeditiónak nyomát vesztette a szorgalmazó, s hogy e másolatok csaknem régiben kerültek hozzánk. Bizottmányunk ezentul kötelességének ismerendi azonnal befejezni munkálkodását.
A m. OO és t. v. VIII. gyülekezetére is hivatalosak valánk Sopronyba. Képviselőket mi is neveztünk. Utasitásokkal bocsátottuk el. Ezek között az egyik volt: hogy az ipar érdekeinek külön szakosztályt igyekezzenek alakitani. Megtörtént. Utasitók továbbá, hogy igyekezzenek jövő évre pálya-kérdésül tüzni ki azt, hogy adassanak elő kőszénbánya-mivelésünk eddigi akadályai, s ezek elháritásának módjai; – egyszersmind kijelentettük, hogy a t. közgyülés jóváhagyásának reménye alatt 5 aranyat kötelezünk le a pályadijhoz, ha a kérdés ajánlatunk szerint elfogadtatnék. E részben még jelentest, nem nyertünk.
1141A gazdaképzőket utaztató egyesületnél kötelezésünk, évenkinti 40 pfttal, már kitelt.
Eddig a választmányi jelentes azon tartalma, melly közszerűbb tudomásnak vala átadandó. – Következtek némi szorosan, az ügyvitelt érdeklő előterjesztések, de mikkel a nyájas olvasót nem fárasztjuk.
A jövő számban leszen szerencsénk a közgyülési végzéseket előadni.
