NEURÓZIS

Full text search

NEURÓZIS
A kutyának - csakúgy, mint az embernek - lehetnek szorongásai. Az egyik eb esetleg fél a magasságtól, a másik az autótól, a harmadik az idegen állatoktól. Természetes tartási körülmények között azonban kedvencünkben csak nagyon ritkán alakulnak ki idegrendszeri zavarok.
Félénk, szorongó kutya
A neurózis, amely a legtöbb esetben egyfajta félénkségben nyilvánul meg, lehet öröklött vagy esetleg komoly megrázkódtatás (trauma, sokk) következménye. Ha öröklött, akkor nem gyógyítható. A traumatikus gyávaságot néha sikerül megszüntetni vagy legalábbis csökkenteni.
Ami az öröklött félénkséget illeti, a 6 hetes alomban gyakran láthatjuk, hogy a kölykök felfelé kapaszkodnak a kerítés rácsán, izgatottan ugatnak, szeretnék elérni a ketrecen kívül tartózkodó személyt. Azt is megfigyelhetjük, hogy egy-egy kiskutya ilyenkor elkülönül, magára marad. Amennyiben a kölyköket kiengedik, megpróbálnak felugrálni a látogatóra, míg a félénk kis eb - ha egyáltalán kimerészkedik is egy pillanatra - siet vissza a biztonságot nyújtó kennelbe.
A félénkség bénító hatású, a rémület gyakran kiváltja az anális (végbélnyíláshoz tartozó) mirigyek ürítését (ez egyébként az akut félelmi állapot legjellegzetesebb tünete). Számos elmélet született már arról, hogy vajon milyen célt szolgálnak ezek a kellemetlen szagú mirigyek? Nos, annyi bizonyos, hogy a kutya számára a saját szaga nem visszataszító, ám a másik eb anális mirigyeiből eredő nagyobb "adag" olyan undorító lehet, hogy például verekedés közben a győztes gyakran abbahagyja a küzdelmet és odébbáll. Elképzelhető, hogy a vesztes ily módon is tudatja a másikkal: megadom magam... (Balesetet szenvedő vagy közvetlenül epilepsziás roham után lévő kutyáknál egyébként szinte mindig érezhetjük ezt a kellemetlen, erős szagot.)
A hosszan tartó félelmet sok állatfajnál a gyomorsav fokozott kiválasztása kíséri. A kutya sem kivétel: amikor retteg, feltehetően sokkal gyorsabban emészti meg táplálékát. (Az ember viszont könnyen gyomorfekélyt kaphat a tartós szorongástól, félelemtől.)
Az aggodalom, a szorongás encefalográffal mérhető. Egy kísérlet során 26 otthon nevelt kutyát figyelnek meg, hogyan reagálnak különböző tárgyakra - olyan dolgokra, amelyeknek egyes részei mozogtak (játék gyíkok, szappanbuborékok stb.). Reagálásaikból - melyik tárgyat kerülték el, melyiktől futamodtak meg - pontosan kiderült: mitől milyen mértékben ijedtek meg. Általában a mozgó részekkel ellátott dolgoktól féltek a legjobban, de hamar rájöttek, hogy nincs mitől tartaniuk.
A kutyák gyakran megijednek az új tárgyaktól, a szokatlan helyzettől, a váratlan zajoktól. Sok kutya csak a nagyon erős hangoktól (vihar, lövés) fél. Vannak olyan ebek is, amelyek elsősorban más - idegen fajú - állatoktól esnek pánikba. Akadnak viszont természetes bátorsággal rendelkező kutyák, amelyek viselkedése félreérthető, s ezért - indokolatlanul - félénknek tartják őket. Egyes ebek, amelyek egykönnyen nem ijednek meg a saját árnyékuktól, egy másik kutya láttán lelapulnak, mintha félnének. Amikor azonban a másik állat a közelükbe ér, hirtelen egész viselkedésük megváltozik, dühödten rárontanak ellenfelükre, és bizony olykor csúnyán helybenhagyják.
A félénkség nagyon erős érzés. Erősebb még az éhségnél is!

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi