SOKOLDALÚ ARISZTOKRATÁK

Full text search

SOKOLDALÚ ARISZTOKRATÁK
Lelkes híveik szerint egyetlen ebet sem lehet a vadászat minden ágában olyan eredményesen használni, mint a vizslákat, a vadászkutyák arisztokratáit. Bámulatosan okos, engedelmes, ügyes, intelligens, sokoldalú állatok. Azt tartják: ha az összes többi vadászkutya valamilyen oknál fogva váratlanul kipusztulna, a vizsla valamennyit képes lenne helyettesíteni. Nem véletlen, hogy minden nagy kutyahagyományokkal rendelkező nemzet kitenyésztette a maga speciális vizslaféléjét: az angolok például a pointert, az angol, az ír és a gordon szettert - a németek a rövid, a drót-, a szálkás és a hosszú szőrű vizslát, a kis és a nagy münsterlandit, a weimari vizslát - a franciák a griffont, az oroszok a lajkát - a magyarok pedig a rövid és a drótszőrű magyar vizslát.
A vizsla valóban mindenes vadászkutya, de elsősorban apróvadra használják. A jól kiképzett vizsla fáradhatatlanul keres gazdája előtt, felkutatja a vadat, azt mereven állva jelzi, majd a vadász által kiugrasztott vagy kireppentett vad láttára lehasal, s a puskadörrenés után parancsra megkeresi és elhozza a lőtt vadat.
A vizslák családján belül eléggé specializált fajták a pointerek és a szetterek.
A pointerek, ezek a kiváló vadászebek eredetileg valószínűleg Spanyolországból származnak, méghozzá feltehetően azokból a rövid szőrű spanyol vizslákból alakították ki őket, amelyeket a 18 század utolsó, vagy a múlt század első éveiben vittek először Angliába. Mindenesetre 1800 körül már ezt írják róluk: "... hogy a fajtát (a spanyol vizsláról van szó) bátrabbá és gyorsabbá tegyék, a vadászok apró és gyors rókakopókkal keresztezték... A pointerek minden előnyük mellett is nehezen idomíthatók... De hibáik az idomítással eltüntethetők."
Nem vitás, a pointer valóban remek vadászeb. Az "álló" kutyák királyának tartják. Elsősorban az a feladata, hogy a nyílt mezőn megtalálja a vadat. Feltűnően gyors, eszes, csupa ideg kutya. Szaglása egészen kiváló. Rendkívül látványosan, elegánsan dolgozik. Ha észreveszi, helyesebben megszimatolja a vadat, hirtelen mozdulatlanná - "szoborrá" - válik, fejét magasra tartja, egyik mellső lábát felemeli, és így marad, ebbe a pózba merevedve.
A szetterek az 1900-as évek elején terjedtek el Angliában. Eredetileg a vadat először a háló, majd a puska számára kellett riasztaniuk, ám az idők folyamán feladatuk megváltozott. Az angliai lápokon messze a vadász előtt cserkésztek, s ha vadra bukkantak, megálltak, és orrukat magasra tartva, egyik mellső lábukat felemelve "mutatták", hogy hol van a leendő zsákmány. Azután a vadász vezényszavára lassan, óvatosan, szinte araszról araszra előrekúsztak egészen addig, amíg a vad nem bírta tovább "idegekkel", és menekülni próbált. A többi már a vadászpuska dolga volt...

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi