bátorít
bátorít tárgyas ige -ott, -son; -ani v. -ni
<Szóbeli biztatással, buzdítással v. magatartásával> eloszlatva félelmét, kétségeit, vmihez való kedvetlenségét, bátorrá tesz v. tenni igyekszik vkit; bátorságot önt vkibe. Lelkes szavakkal bátorította katonáit az ütközet előtt. Bátorítani kellett, hogy bemenjen a főnökhöz. Bátorítsad Uram … biztató szóddal. (Balassi Bálint) Még vissza is nézett rá egyszer, hogy mosolyával bátorítsa. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: felbátorít; nekibátorít.
bátorítás; bátorítgat; bátorító.
