bű [2] főnév -t v. bűvöt, bűve [e] (főleg ragozott és birtokos személyragos alakban rendsz. a báj szóval együtt (régies, költői)
Varázslat, igézet; bűbáj. Bű és báj. Szemét az ocsmány bű alól feloldom. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Philoméla dalabáj [= bájos dalú csalogány] Zengje lágyan: lullabáj … Semmi bű Semmi báj Asszonyunkra itt ne szállj. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Van itten szenvedés, sok itt a baj, De mennyivel több a bű és a báj! (Vajda János)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.