buzog
buzog ige -tam, buzgott v. (ritk.) -ott, -jon
I. tárgyatlan Kavarog.
1. <Hevített folyadék> tompa zúgással, bugyborékolva meg-megemelkedik; forr, kavarog. Már buzog a víz. A fedőt is ledobja, úgy buzog a víz. Az italt … felforralva hozták, hogy csak úgy buzgott. (Jókai Mór)
2. <Folyadék, főleg víz> bőven, folyamatosan, zubogva előtör, dagadozva folyik (vhonnan); ömlik, árad. Buzog a forrás. Meleg víz buzog a földből. Szikla … tövében Tiszta forrás buzga. (Arany János) Az alvó forrás fölfakad, s buzogni kezd visszafojthatatlanul. (Jókai Mór) || a. <Folyadék kisebb nyíláson át> ömölve, buggyanva, bőven, erősen folyik. A megrepedt hordóból buzgott a bor. Vér buzog a sebből. A forró szerelem könnyei buzganak. (Berzsenyi Dániel) Az állat Felszökkent, hogy ölője vasát érzette szügyében S vére buzogva kitört. (Vörösmarty Mihály) Sebből pirosan buzog a vér. (Arany János)
3. (költői) <Vkinek ereiben a vér> élénken, egészségesen kering, folyik. Buzog még én bennem elhúnyt ősim vérek [= őseim vére]. (Csokonai Vitéz Mihály) Eremben forró vér buzog. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben) Buzog a vére, buzog a vér vkiben: vmely heves érzés, indulat hat át vkit. Nekünk … nincs egy jó köntösünk, | melyben magát az ember egy becses | védszent előtt mutathatná meg a | templomban. – Oh, buzogj vér! csak buzogj! (Katona József)
4. (átvitt értelemben) <Érzés, indulat vkiben, vkinek a szívében> nagy erővel nyilvánul meg, forr, lobog. Buzog benne a lelkesedés; buzog szívében a szenvedély. S nem buzog-é magyarom benned az ősi harag? (Csokonai Vitéz Mihály)
5. (átvitt értelemben) Szívvel-lélekkel tevékenykedik, igyekszik; buzgólkodik, szorgoskodik. Vmiért, vmi mellett buzog. Nagy uraink … Nemzetiségünk mellett Buzogjanak hően. (Arany János) A régi nyelvemlékek és tájszavak összegyűjtése mellett buzgott. (Gyulai Pál) Gyula jött a zseniális ember igényével; újságot csinált, mozgalmakért buzgott. (Babits Mihály)
II. tárgyas Áraszt.
1. (költői) <Folyadékot> bőven önt, ömleszt. Forrás keble olajt buzog. (Arany János)
2. (ritka, költői) Mély érzéssel, lelkesedéssel mond vmit. Keleti áldást buzog barátjára. (Arany János)
Igekötős igék: elbuzog; előbuzog; felbuzog; kibuzog.
buzgás; buzogtat.
