mekkora
mekkora [e] névmás, kérdő
I. (melléknévi)
1. <Vkinek, vminek a nagyságát, térbeli mértékét, terjedelmét, számszerű értékét tudakolva:> milyen nagy? Mekkora darabot vágjak? Mekkora telket vásároltál? Mekkora összegről lenne szó? Mekkorák a gyerekei? Mekkora az a szoba? Mekkorára nyújtsam? Tapogatom a faromat, hogy mekkora sebet ütött rajtam a karó? Hát jókorát. (Gárdonyi Géza)
2. <Felkiáltásban, csodálkozás, sajnálkozás, felháborodás kifejezésében, fokozó, esetleg túlzó értelemben:> milyen nagy!, ilyen roppant nagy! Mekkora gazdagság! Mekkora ez a gyerek! Mekkora kár! Mekkora merészség! Ha pedig az idő lejárt, Obsitot kapsz, de mekkorát. (Petőfi Sándor) Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: | masina, csengő, kürt, harang. (Babits Mihály)
II. (főnévi) ..rát (gyak. belső tárgyként)
1. <Az igéhez hozzáértett cselekvés, folyamat mértékét tudakolva:> mihez hasonló nagyság, mérték?; milyen nagy? Mekkorát nőtt tavaly óta? Mekkorát ugrottál a versenyen? Még magam sem tudom, mekkorát lehet [a nádpálcával]… ütni. (Vas Gereben)
2. <Felkiáltásban:> milyen nagy mérték (abból, amit az ige kifejez)! Mekkorát ásított! Mekkorát aludtam! Mekkorára nőtt ez a gyerek!
Szóösszetétel(ek): akármekkora; amekkora; bármekkora; semekkora.
