Templomtekercs
Templomtekercs: szokatlanul hosszú (8,60 m) és roppant vékony (1/10 mm) pergamen kézirat, amelyet Betlehemben találtak (1967). 66 hasáb (ha teljes, hasábonként 20 sort tartalmaz), ebből kb. a 2/3 rész jól olvasható. Feldolgozója: Y. Yadin paleográfiai és tartalmi szempontok alapján úgy véli, hogy Kr. e. 50 és Kr. u. 50 között ® Kumrán közelében keletkezhetett, olyan helyen, ahol szellemi téren is érvényesülhetett Kumrán hatása. Műfajilag törvény, amelyet Isten – aki egyes szám 1. személyben beszél – Mózesnek adott; a Pentateuchusból válogatott anyagot kiegészítették újabb parancsokkal és rendelkezésekkel; a szöveg nem egységes. Az új parancsok szókincse gyakran azzal a héb.-rel azonos, amellyel a ® Misnában találkozunk. Nyilvánvalóan arra tett itt a szerző kísérletet, hogy az új ® szövetség közössége (= Kumrán!) számára Isten akaratát egy új törv.-ben összegezze. Ezt úgy fogalmazni, mintha közvetlenül Isten mondta volna, csak Kumránra és környékére jellemző. A ~ tartalmi megoszlása. 1. Előírások az ünnepekre és a jeruzsálemi templom áldozati szertartásaira vonatkozóan (50 nappal pünkösd után szerepel egy borünnep, újabb 50 nappal később egy olajünnep). – 2. Előírások a ® tisztát és a tisztátalant illetően. – 3. Isten utasításai a jeruzsálemi templom építésére és megszervezésére vonatkozóan (vö. 1Krón 28,19); ez a rész kb. a kézirat felét teszi ki. Maguk a rendelkezések eltérnek attól is, amit Josephus Flaviustól tudunk a heródesi templomról, s attól is, amit Ezekiel felvázolt az eljövendő templomról, de ugyanígy a Misna leírásától is. Nyilvánvalóan azokat az elképzeléseket tükrözik, amelyek a kumrániak által sürgetett templomreformmal voltak kapcsolatosak (az eszkatologikus templom vázlatának kevésbé lehet a leírást tekinteni); a tisztasági előírások meglehetősen nagy teret kaptak (a bénák és a leprások kizárása); a központi szentély körül 3 (!), négyzet alakú, koncentrikusan elhelyezett előudvar szerepelt a leírásban; a 12 törzsről elnevezett 12 kapu arányosan oszlott el a 4 oldalon. – 4. Utasítások a király számára (érdekes előírásokkal arra vonatkozóan, hogy ellenség betörése esetén hogyan mozgósítsa a sereget). – A tartalom magyarázza, hogy a kézirat miért kapta az ideiglenesnek szánt ~ címet.
