vérbosszú
vérbosszú: Egy ember vérének erőszakos kiontása az égbe kiált ® bosszúért (Ter 4,10; 2Mak 8,3; Jób 16,18 kk.; Ez 24,6–8; vö. Ter 37,26; Iz 26,21). Jahve, akié a vér (mint az adott élet székhelye), a vért – a ~t álló által – visszaköveteli annak kezéből, aki kiontotta; érvénybe lép a megtorlás, a ® megfizetés törv.-e (ius talionis). Az idevágó rendelkezések: Ter 9,6; Kiv 21,12–23; Lev 24,17–21; Szám 35,16–33; MTörv 19,11–13. Példák: Ter 27,45; 42,44; Bír 8,18–21; 9,23 kk.; 2Sám 1,16; 2,22 kk.; 3,27.30; 4,11; 14,7.11; 2Kir 14,5; 2Krón 24,25; 1Mak 9,38–42. Olykor maga Isten áll bosszút vértanúi véréért: Jel 6,10; 16,6; 19,2. A törv. csak magát a szándékos gyilkost ítéli el, családját nem (MTörv 24,16; 2Kir 14,6; 2Krón 25,4); arra nézve, aki akaratlanul öl meg valakit, anélkül, hogy előre elhatározta volna, ® menedék.
