Csarnok
Csarnok H: 'ulam ha-ammudim = »előudvar oszlopokkal«; g. sztoa = »oszlopsor«, az oszlopokon tetővel, ami az eső és a napsütés ellen védelmül szolgált; udvar, házrész.
1. Az ókori K-i kultúrák emlékeként pompás oszlopokat tártak fel az ásatások pl. Karnakban, Szíriában, Susánban (Eszt 5,1). Az oszlopcsarnok, mint építészeti rendszer, az ún. égei kultúrában volt tipikus.
AZ ÓSZ Salamon csarnokáról beszél (1Kir 7,2-3; 7,6), mely négy, libanoni cédrusokból épített oszlopsorból állt. Az Ez 40,4-49-ben leírt látomás templomának az ún. oszlopcsarnokai csak kőből készített kiszögellések, támpillérek rendszere volt.
2. A HELLÉNIZMUSban az oszlopcsarnok a városok gyülekezőhelye volt, melynek szerepét korábban a városkapuk töltötték be K-en. Itt lehetett sétálni, üzletet kötni, filozófiai vitákat rendezni, társadalmi, közéletet élni. A sztoá-ról nevezték el a sztoikusokat Athénben. Palesztinában is tért hódított az idők folyamán ez az építészeti stílus, különösen Pompeius korától kezdve. A vidéki városok restaurálásakor ezt a stílust alkalmazták. Heródes a templomtér D-i oldalán négy korinthoszi oszlopsorból álló királyi csarnokot építtetett. Josephus Flavius zsidó történetíró úgy beszél erről, mint a legcsodálatosabb alkotások egyikéről. Feltehetően Heródes alakította ki az ún. Salamon csarnokát is négyszögletes, fehér kövekből. Ez volt a jeruzsálemiek rendszeres találkozóhelye (A zsidók története XV,11).
3. Az ÚSZ-ben a Salamon csarnokáról úgy olvashatunk, mint a Jézus és az apostolok prédikálásának, tanításának a helyéről (Jn 10,23; ApCsel 3,11; 5,12). A Jn 5,2-ben szó van a Bethesda-tó köré épített 5 oszlopsoros csarnokról, melynek a meglétét az archeológiai kutatások is igazolták. Az apostolok olykor a hellénista városok oszlopcsarnokaiban hirdették az ev-ot (ApCsel 17,22). Az efézusi Tirannosz iskolája is valószínűleg egy ilyen oszlopcsarnok volt (ApCsel 19,9).
SzB
