Villám
Villám Az esetek túlnyomó többségében Istennel közvetlenül kapcsolatos kifejezés. A villám Isten dicsőségének kifejezése (Jób 36,32; 37,3); az ő fegyvere, hatalmának és ítéletének eszköze (Zsolt 78,48; 144,6). Ha erről van szó, gyakran használatos a NYÍL szóval együtt (2Sám 22,15; Zak 9,14; Zsolt 144,6). Jele Isten természetfeletti hatalmának (Jób 38,35; Zsolt 135,7; Jer 10,13). A villám gyakran kísérője vagy megnyilvánulási formája Isten megjelenésének (2Móz 19,16; 2Sám 22,15; Ez 1,13).
Ez az ÓSZ-i kifejezésmód folytatódik az ÚSZ-ben a Jel-ben (Jel 4,5; 11,19; 16,18). Jézus az EMBERFIA eljövetelével kapcsolatban használja (Mt 24,27 par). Isten küldötteinek, az angyaloknak a tekintete, arca olyan, mint a villám (Dán 10,6; Mt 28,3). A Sátán villámként fog aláhullani (Lk 10,18). A képes beszédben a villám a fény és a ragyogás kifejezése (Ez 21,15kk; Hab 3,11).
