Lajos Vilmos, Türken-Louis I. badeni őrgróf
Lajos Vilmos, Türken-Louis I. badeni őrgróf (Párizs, 1655. ápr. 8. – Rastatt, 1707. jan. 4.): császári tábornagy, a török háborúk és a spanyol örökösödési háború egyik kimagasló hadvezére. 1674-ben lépett császári szolgálatba, 1675-től Montecuccoli és Lotharingiai Károly seregében harcolt a franciák ellen. 1677-ben vette át a badeni trónt, de 1682-ben újra császári szolgálatba lépett mint altábornagy. 1683-ban táborszernagy, 1684-ben tábornagy. Részt vett Bécsnek a török ostrom alól való felmentésében, majd az ezt nyomon követő mo.-i török hadjáratokban. 1686-ban, Budavára elfoglalása után mint a dunántúli hadsereg parancsnoka visszavette Simontornyát, Pécset, Siklóst és Kaposvárt. 1687. aug. 12-én részt vett a nagyharsányi győztes csatában. 1688-ban a Száva menti erődítményeket foglalta el. 1689-ben a mo.-i sereg fővezére. Benyomult Szerbiába, elfoglalta Nist, Viddint és Havasalföld egy részét. 1690-ben kiszorította Erdélyből Thökölyt. Közben a balkáni hódítások és Belgrád ismét a török kezére kerültek; 1691. aug. 18-án Zalánkeménnél nagy csatában megverte a nagyvezér seregét. 1692 tavaszán a rajnai hadszintérre ment mint a birodalmi hadak fővezére a spanyol örökösödési háborúban, s többet Mo.-ra nem tért vissza. 1704-ben birodalmi tábornagy lett.
