Szögyény-Marich László, gróf
Szögyény-Marich László, gróf (Bécs, 1840. nov. 12. – Csór, 1916. jún. 11.): diplomata, miniszter az MTA ig. tagja (1903). László fia. Székesfehérváron és Bécsben végezte tanulmányait. 1865-ben Fejér vm. szolgabírája, 1867-ben főjegyzője. 1869-ben Deák-párti programmal ogy.-i képviselő, később a Szabadelvű Párthoz csatlakozott, 1883-ban a közös külügymin. első osztályfőnöke. 1890. dec. 24-től 1892. okt. 24-ig a király személye körüli miniszter a Szapáry- és a Wekerle-kormányban. 1890-től főrendiházi tag. 1892-től 1914-ig a német császári udvarnál nagykövet, és több kisebb német fejedelmi udvarnál egyidejűleg követ, Ferenc József bizalmas embere. 1910-ben grófi rangot nyert. 1914-ben, nyugdíjazásakor visszavonult csóri birtokára. II. Vilmos császárral személyes barátságban volt, sokat munkálkodott a német-osztrák-m. kapcsolatok kiépítésén.
