átmeneti műfajok: azok a műfajok, amelyek nem illeszthetők egyértelműen valamely →műnem vagy →műfajcsoport keretébe. Az átmeneti műfajok megléte a folklórban egyszersmind a folklór műnemeinek, műfajcsoportjainak és műfajainak sajátszerűségét is jelenti. A hagyományos folklorisztika ezt nem vette figyelembe, és mechanikus osztályozást erőltetett. Újabban egyre inkább formalizált módon történik az ide tartozó jelenségek csoportosítása a műfajok kommunikációelméleti rendszerének (→műfajhierarchia) alapján. A népköltészetben két nagyobb csoportja ismeretes: a →liroepikus műfajok (pl. lírai balladák, románcok, lírizált epikus énekek), és az →epikolírikus műfajok (narratív lírai dal, lírai dalfüzér). Bizonyos esetekben a szokásköltészet (→népszokások költészete) alkotásait nevezhetjük epiko-dramatikus, esetleg dramolírikus műfajokhoz tartozóknak. Ezek között is sok az átmenet, főként az előadás mikéntjét illetően. (→ még: műfaj, →szinkretizmus, művészeti) – Irod. Kuhn, Herbert: Zur Typologie mündlicher Sprachdenkmäler (München, 1960); Propp, V. Ja.: Principi klaszszifikacii folkloriszticseszkih zsanrov (Szovjetszkaja Etnografija, 1964); Ranke, Kurt: Grenzsituationen des volkstümlichen Erzählgutes (Europa et Hungaria, Bp., 1965); Anyikin, V. P.: Voznyiknovenyije zsanrov v folklore (Ruszszkij Folklor, 1966); Bausinger, Hermann: Formen der „Volkspoesie” (Berlin, 1968); Voigt Vilmos: A folklór esztétikájához (Bp., 1972); Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Bp., 1974).
Voigt Vilmos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.