köpés: a magyar →népi hitvilágban általánosan elterjedt, általában valami rosszat (→rontás, betegség, →boszorkány, →ördög) megelőző, elhárító →gesztus. Ritkábban önmagában, gyakrabban összetett →mágikus eljárások részeként használatos. Az utóbbi esetben sokszor már csak hiedelemtartalom nélküli hatásfokozó elem. A →népi gyógyászatban önállóan is (pl. a gyógyító ráköp az →árpás, →sárgaságos vagy →Szent Antal tüzében szenvedő betegre, a beteg pedig a kútba köpött), de főleg más gyógymódokkal együtt alkalmazták. Pl. a →ráolvasásoknak főleg a nyelvterület K-i részén szinte állandó kisérője volt 1–3 köpés; árpa elleni ráolvasás esetén országszerte gyakorolták. →Rontás, →szemverés gyanúja esetén elhárító céllal alkalmazták (pl. az újszülöttet meglátogató idegen saját maga köpködi le a csecsemőt, ilyesféle szavak kíséretében: „Meg ne verjelek szemmel!”). Általánosan elterjedt volt az először kapott →pénz megköpése vásárban, kártyázáskor, ugyanez első halfogáskor is előfordult. Bizonyos alkalmakkor tilos volt a köpés (pl. Szatmár megyei adat szerint →szántáskor, nehogy a verebek kiszedjék a szemet; a →tűzbe köpés tilalma általános volt). – A köpés e funkciókban Európa-szerte régtől fogva elterjedt; már az ókori adatok hasonló alkalmazási módokra utalnak. A legrégebbi európai keresztelési rítusban is szerepelt mint ördögűző gesztus. Eredetileg valószínűleg kétféle elgondolás volt mögötte: valamit elűzni a köpés segítségével, ill. a köpéssel együtt valamilyen tisztátalant kiűzni, „kiköpni” a testből. A köpés tilalmai valószínűleg az utóbbi képzettel függnek össze.
Pócs Éva
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.