kóró és a kismadár, a: →halmozó mese, →láncmese, funkciója szerint óvodáskorú gyerekek mulattatására szolgáló →gyermekmese: a kóró nem akarja ringatni a kismadarat. A kismadár elmegy a kecskéhez, hogy rágja meg a kórót, a farkashoz, hogy egye meg a kecskét, a faluhoz, hogy üsse agyon a farkast, a tűzhöz, hogy égesse meg a falut, a vízhez, hogy oltsa el a tüzet, a bikához, hogy igya meg a vizet, a furkóhoz, hogy üsse meg a bikát, ezek mind nem engedelmeskednek, végül a féreghez, hogy fúrja a furkót. „Szalad a féreg, fúrja a furkót; szalad a furkó, üti a birkát; szalad a bika, issza a vizet; szalad a víz, oltja a tüzet; szalad a tűz, égeti a falut; szalad a falu, üti a farkast; szalad a farkas, eszi a kecskét; szalad a kecske, rágja a kórót; végre a kóró is ringatja a kismadarat” (AaTh 2034A*). Arany László híres meséje meséskönyvek és iskoláskönyvek közvetítésével az egész magyar nyelvterületen ismertté vált, valószínűleg ennek köszönhető, hogy változatait gyűjtőink kevéssé érdemesítették feljegyzésre. A Németh Sándor által gyűjtött s Benedek Elek által népszerűsített változat azonban arra enged következtetni, hogy a kóró és a kismadár Arany László meséjétől függetlenül is ismert volt. Erre vallanak azok a redakciók is, melyek más bevezetéssel ugyan, de hasonló állomásokon vezetik végig a „szenvedő hőst” („A kiskakas és az üröm”: MNK 2034C*; →Jakab és a zab: AaTh 2030E; →fejőnóta: MNK 2018B* és „A bot és a bak”: MNK 2018B*1). A kóró és a kismadár redakciónak Thompson mindössze litván változatait ismeri (a magyarokat válogatás nélkül AaTh 2030 mt.-hoz sorolta!), pedig a nemzeti katalógusok közel eső román (FFC 78: 1962 mt.), vallon (FFC 101:*2037 mt.) és török (Eberhard–Boratav: Typ 24) párhuzamokról is tudnak. Vargyas Lajos a magyarokhoz nagyon hasonló, teljes egészében énekelt francia és elzászi német szövegeket ismertek, s ezeket tartja azok forrásának. (→ még: formulamese) – Irod.Haavio, M.: Ketten märchenstudien (I–II., FFC 88, 99, Helsinki, 1929, 1932); Thompson, St.: The Folktale (New York, 1946); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1957); Vargyas Lajos: Magyar népdalok francia párhuzamai (Népr. Közl., 1960); Kovács Ágnes: Magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutató Csoport Adattárában); Kovács Ágnes: A XX. században rögzített magyar népmeseszövegek XIX. századi nyomtatott forrásai (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1969).
Kovács Ágnes
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.