molnárpogácsa, helyenként molnársovány, molnárbodag: a →lepénykenyér, ill. a hasonló alakú →kenyérlepény és a nagyméretű zsíros pogácsa gyakori elnevezése, főként a K-dunántúli, alföldi és erdélyi nyelvjárásokban. E néven ismerteti a 18. sz. végén Kolozsvári Mátyus István a kedvelt erdélyi lepénykenyeret. A „molnár pogácsázása” a szerződött őrlőmolnároknak az a járandósága volt, hogy a malomvámként összegyűlt, a malom tulajdonosát illető őrleményből nekik meghatározott napi mennyiség járt, amiből önmaguk ellátására pogácsát (közönséges lepénykenyeret) sütöttek. Ezért tartozott a malmok felszereléséhez pl. „pogácsa gyúró fa asztalka”. A tésztát nyílt tűzű főzőpadkán gyorsan megsüthették. A molnárok pogácsázását, vagyis e címen való haszonvételét ÉK-Mo.-on a 17. sz. végén kezdték többfelé tiltani. Nem tudjuk, hogy ilyen járandóság külföldön szokásos volt-e, a finn nyelvben hasonló névalakulásra van példa (myllykyrsä ’lepénykenyér’). – Irod.Takáts Sándor: A magyar malom (Századok, 1907).
Kisbán Eszter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.