süket, a vak és a kopasz, a (meg a csóré): →formulamese-szerű rövid, tréfás bolondmese vagy →hazugságmese (BN 1961**F; AaTh 1965); a három (négy) ember elmegy répát lopni (vagy egy rengeteg erdőbe vándorolnak, s zsiványoktól rettegnek). Egyszer megszólal a süket: – Én valamit hallok! Rámondja a vak: – Én valamit látok! Erre megszólal a kopasz is: – Uccu bizony szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk! (A negyedik, a mezítelen, attól fél, hogy ruhájánál fogva elfogják.) A nagy egyöntetűséget mutató kis mesének a magyarban hét változatát tartjuk számon elszórva a nyelvterület különböző pontjairól. A tapasztalatok szerint még a közelmúltban is általánosan ismert volt. A kopasz szavai kopaszokat csúfoló mondókaként is használatosak. Számos török, örmény, üzbég, mongol és ezektől némiképpen eltérő – német, francia, olasz s egy-egy angol, holland, vallon és puerto-rico-i spanyol változata van, egyesek közülük dallammal. Feltehetően keleti eredetű, török misztikus költők a 13–15. sz.-ban hosszabb, parabolisztikus költeményeikben is feldolgozták. (→ még: süket emberek) – Irod.Boratav, P. N.: Les trois compagnons infirmes (Fabula, 1959); Kovács Ágnes: A bolondmesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutatócsoport adattárában); Spies, O.: Die orientalische Herkunft des Stoffes „Knoist un sine dre Sünne” (Rheinisches Jahrbuch für Volkskunde, 1961); Honti János: A három rokkant cimbora (Válogatott tanulmányok, Bp., 1962).
Kovács Ágnes
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.