tizenketted, két karácsony köze
tizenketted, két karácsony köze: a → karácsony és → vízkereszt közötti napok. A Krisztus születésnapjaként számontartott két dátum között a naptárváltozások következtében kialakult átmeneti idő, amelyet a Tours-i szinódus 567-ben „szent időszak”-nak nyilvánított. Formailag tehát naptárproblémákból keletkezett, és zárt időszakként egyházi eredetű. Azonban – mint a klasszikus ókor télközépi ünnepeire vagy akár régi germán és szláv napfordulós ünnepekre (→ napfordulók), ill. ünnepi időszakokra vonatkozó adatok bizonyítják – népi, „pogány” hagyományai is voltak egy télközépi időszaknak, amikor pl. a visszajáró ősök-halottak vendégül látása, és a jövő év termékenységének biztosítása egyaránt szerepet kaphatott. A mai európai parasztságnál – a magyarságnál is – általánosan elterjedt e napok különlegesként, tilalmakkal (→ tilalom) és → előírásokkal szabályozottként való számontartása. Általánosan elterjedt volt a → karácsonyi asztal és a karácsonyi ételmaradékok érintetlenül hagyása ezen időszakban; továbbá bizonyos tilalmak betartása: pl. nem szabad mosni, bőrholmikat felakasztva tartani, → hüvelyeseket enni stb. Veszélyes időszak: a „rosszak” árthatnak, halottak visszajöhetnek, a → rontástól különösen óvakodni kell. Utóbbi képzetek a télközépi éjszakák hosszúságával is összefüggnek. – Irod. Meyer, A.: Das Weihnachtsfest (Tübingen, 1913); Pócs Éva: A karácsonyi asztal és a karácsonyi vacsora hiedelemköre (Népr. Közl., 1965).
Pócs Éva
