zabkiszi, kiszi, kiszij: savanyú, kocsonyás zabból való lisztpép. Székelyföldi étel (Csík, Háromszék, Udvarhely). A kemencében szárított zabot malomban őrletik, a héjrészeket kirostálják. A lisztet meleg vízzel híg péppé keverve néhány napig magában erjedni hagyják, Más változat szerint a lisztet forrázzák, kihűlve →kovászmaggal kenyérszerűen bekovászolják, amikor megkel, langyos vízzel elegyítik. Csak a tetejére felszálló fehér lét főzik. A kihűlő zabkiszi mindkét esetben kocsonyaszerűen merevedik meg. Hidegen eszik, hozzá tejet, mézes vagy cukros vizet, aszalt szilva levét kanalazzák. Népnyelvi elnevezéseként mindhárom címszóváltozat előfordul. A 18. sz. közepén az ételt kiszij és kiszil néven emlegetik. – A szó az ukránból származik. Az ukránoknál – és a keleti szlávoknál általában – ez az étel nagy múltú, máig igen elterjedt. Náluk a zabkiszinek szánt zab szárítása egy másféle zabkásához való speciális zabliszt (tolokno) előkészítésének egy mozzanatával egyezik. A zabkiszi étel szláv jövevényszóval jelölve századunkig fennmaradt a karintiai Alpok német falvaiban. (→ még: erjesztett gabonalé) – Irod.Rhamm, K.: Talken und Geislitz (russisch tolokno und kiselj) – Zwei alte slawische Hafergerichte (Carinthia, 1909); Zelenin, D.: Russische (ostlawische) Volkskunde (Berlin– Leipzig, 1927); Viski Károly–Kerestely Józsefné: Adalékok Udvarhelymegye néprajzához. Székely eledelek (Népr. Ért., 1932).
Kisbán Eszter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.