1. Növények fenyegetése

Full text search

1. Növények fenyegetése
Nyű kihajtása állatból: Kora hajnalban a mezőre kell menni, egy kutyatej-virágot (Euphorbia) egy nagy röggel lefödni, azt mondva:
663No te addig fel nem kelsz,
Míg a (Kántor uram Galamb) nevü tehenibű
ja nyű jel nem vesz.
          (Tard, Borsod m.; Istvánffy 1896: 371)
Elsősorban „nyű” háziállatok sebéből való „kihajtásra” használt szövegek (a nyelvterület északkeleti, keleti részéről Gömörtől Zemplénig, továbbá Kolozs és Szilágy megyéből).
Az addig-amíg, akkor-amikor stb. szerkezettel egybekapcsolt kéttagú szövegek R-tagjukban a cselekményre utalnak. A közbenjáró többnyire „földibodza”, ritkábban csalán vagy más vadnövény. A fenyegetés kifejeződései alapján helyi altípusok különböztethetők meg: a Kolozs–Szilágy megyei altípus a VIII. csoport szövegeiből ismert „határidős fenyegetést”, továbbá a növény „kivágással”, „kiszakítással” való fenyegetését tartalmazza. A „kiszakítás” két történeti adatnak is tartozéka (egy, a 17–18. század fordulóján feljegyzett, fenyőfát fenyegető, szemölcsgyógyító szöveg: Thaly 1883: 364 és a 15. századi, szemölcs elleni „bagonyai ráolvasás”: Jakubovich 1920). Egy, Balassi Zsigmond emlékkönyvében feljegyzett szöveg aznap esti határidőt ad a kiszáradással fenyegetett csipkebokornak (Daday 1932: 136).
A „bodzafenyegetés” tartalmi megfelelői Európa több pontjáról ismert, rögtönzött jellegű szövegek; Közép- és Nyugat-Európában nagy területen azonos formában elterjedt, a szervezettség magasabb fokát képviselő ráolvasások. A konkrétság, illetve szervezettség különböző szintjeinek együttes megléte nagy múltú elvre vall. A szervezettebb szintet képviselő nyugat-európai szövegekben a gyümölcsfa és boróka a „közbenjáró” („Wacholderbuschsegen” – „Boróka-ráolvasás” – Spamer 1958: 389–394), Délkelet-, Kelet-Európában „bogáncs”, „bojtorján”, „lapu” a fenyegetett növények.
A legkorábbi ismert adat 13. századi, latin, „lóféreg” elleni ráolvasás: „vasfűre” követ tesz a gyógyító, ezt mondva: „vasfű, szabadítsd meg ezt az állatot (fehér vagy vörös, vagy akármilyen színű) féregtől és a fájdalomtól, és én is megszabadítalak téged attól a nagy fájdalomtól” (Spamer 1958: 391).
Felmerülhet a VIII. csoportban említett „gyümölcsfa-fenyegetés” rítusával való eredendő összefüggés lehetősége is: feltűnő a szövegek egyes tartalmi elemeinek hasonlósága (fenyegetés kivágással, határidő szabása, növény megszólítása).
Távolabbi tartalmi-funkcionális párhuzamokat jelent a betegséget fának átadó szövegek számtalan fajtája, amelyek Európa sok helyén a betegség „fának adásának” hitével és gyakorlatával (beteg ruhájának, hajszálainak fára kötése) függnek össze, mint erre délszláv, közép-európai és angol, francia adatok vallanak. Egyszerű S-szövegként és nagy elterjedésű szövegtípusokként (melyek állandóságát „varázskönyvekben” való előfordulásuk-terjedésük is biztosította) is ismertek (pl. angol: „Kőrisfa, kőrisfa, kérlek vedd el tőlem ezeket a szemölcsöket” – Brie 1906: 13).
A feltehető eredeti hiedelemtartalomra vallanak azok a német és francia szövegtípusok, amelyek nemcsak utalnak a fának adott áldozati cselekményekre, amelyekért cserébe a gyógyulást kérik, hanem elmondóik ténylegesen véghezvisznek ilyesfajta cselekményeket (pl. francia: sót és kenyeret visz, ezt mondva: „Köszöntelek fodormenta! Nekem lázam van, neked nincs; itt hozok neked kenyeret és sót, cserébe gyógyítsd meg a bajomat”). E szövegek a magyar „éjurakéhoz-éjasszonyokéhoz”, illetve „szépasszonyokhoz” forduló néhány szöveg (lásd a IX. 3. csoportban) tartalmi párhuzamai.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi