2. Gyógyító szituáció megszemélyesítése – fohász a „földanyához”
6642. Gyógyító szituáció megszemélyesítése – fohász a „földanyához”
Torokfájás gyógyítása: Akinek fájt a torka, megcsókolta háromszor a kemencét, ezt mondva:
Fődédesanyám, torkom fáj
senkinek se mondom,
csak neked panaszolom,
gyógyítsd meg.
(Alattyán, Szolnok m.; Pócs gy.)
senkinek se mondom,
csak neked panaszolom,
gyógyítsd meg.
(Alattyán, Szolnok m.; Pócs gy.)
A szövegek a vallásos fohász formával egyezően kéréssel fordulnak a közbenjáróhoz. A szöveg formulaszerűen kötött, kis variabilitással. Legállandóbb szövegelem a megszólítás. A többi – alkalomszerűen megjelenő – stiláris többletelem az elterjedési területen más szövegtípusokban is megjelenik.
Csak torokfájás gyógyítására (a Bornemisza közölte 16. századi szöveg – 1955: 135 – többféle torokbetegségre használt ráolvasás, amely elsősorban a Dél-Alföldön ismert). A kemencével kapcsolatos cselekményre utaló „földanyám” („édesanyám föld” stb.) megszólítás a kemencének ’gyógyító földanya’ jelentést ad, amely jelentés csak e szövegösszefüggésben létezik; a magyar néphitben nem ismert ilyen hiedelemlény.
„Földanyát” megszólító ráolvasóink párhuzamai nem ismertek, egy magyarországi délszláv, mellfájást gyógyító szövegen kívül. Hasonló megszólítást tartalmazó észt, votják szövegekkel nem látszik összefüggés. Mansikka (1909: 282) orosz szövegre hivatkozva lehetségesnek tartja a kapcsolatot középkori latin himnuszok Máriához címzett „földanya” megszólításával is. Az esetleges távolabbi összefüggésektől függetlenül úgy látszik, hogy a torokbetegségek gyógyítása e „földanyát” megszólító ráolvasásokkal – amelyeket a kemencével kapcsolatos cselekmény kísér – sajátos magyar képződmény.
